Zöld hullámok verik Kína és Japán partjait

Létrehozva: 2008. január 21., 15:52 | Utoljára frissítve: 2008. január 21., 16:04	nyomtat	küld

Japán, a feltámadó szél országa?

A japán miniszterelnök a héten ismertette zöld terveit, és reményét fejezte ki, hogy azok megvalósításával a szigetország alacsony kibocsátású térséggé válhat, ezen a területen is példát mutatva más államok számára.

Jaszuo Fukuda 10 mintaváros felállítását helyezte kilátásba, melyekben a legkülönbözőbb módszerekkel igyekeznek majd visszavetni a káros gázok kibocsátását.

Az emisszió csökkentésére alternatív utak keresését ösztönzik, melyeket ebben a tíz városban és más nagyobb településeken tesztelnek, jelenleg öt tervet vizsgálnak, melyek 10-15 millió tonna csökkenést eredményezhetnek a jövőben. Ezen kívül új technológiák kifejlesztésén is dolgoznak, amivel enyhíthetnék a globális felmelegedés hatásait.

Másrészről a kiotói szerződés hazája anyagi támogatást ajánlott fel a fejlődő országoknak, mindenekelőtt Afrika és Ázsia más régiói számára, hogy azok nagyobb eséllyel tudják felvenni a harcot az éghajlatváltozás ellen.

A jelenlegi politikai helyzet mellett azonban a kormánynak nem lesz könnyű dolga tervei elfogadtatásával. Fukuda pártja ugyanis elvesztette a többséget a felsőházban, s hitelessége is megkérdőjelezhető: a most zöld útra tért kormányt a Bali konferencia során többször érte a vád, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan valójában nem is akarja betartani az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó kötelezettségeit.

Tokió egyelőre valóban messze van a kiotói célok teljesítésétől: az 1990-es szinthez képest 2012-ig 6 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, ezzel szemben ezt a szintet tavaly 6,4 százalékkal még meg is haladta. Átmenetileg emissziós kvóták vásárlásával igyekszik csökkenteni kibocsátásának szintjét.

Hosszútávon viszont - a világ harmadik legnagyobb olajfogyasztójaként - új utakat kell keresnie szükségletei kielégítésére, a felhasznált olaj, szén és földgáz ugyanis szinte teljes mértékben külföldi importként kerül az országba. Megoldás lehetne újabb atomerőművek üzembe helyezése, hiszen Japán ma is ebből fedezi energiaszükségletének egynegyedét, ám a sorozatos botrányok és az ennek következtében meggyengült társadalmi támogatottság miatt elvetették ezt az ötletet.

A megújuló energiák hasznosítása a másik járható út. Jelenleg a teljes energiatermelésnek ugyan egy százalékát sem éri el ezek aránya, a nap és elsősorban a szél lehet a jövő nagy lehetősége Japán számára. A partvidékekre a meglévő 1300 mellé így újabb szélerőművek felállítását tervezik, s tárgyalások folynak úszó erőmű-szigetek felállításáról is.

Kína szmogot importál

A nyugati szomszédnak ennél jóval nehezebb dolga van, mivel a kínai ipar állítja elő jelenleg a világon a legtöbb acélt, alumíniumot, cementet, vegyi anyagot, bőrt, papírt és más magas költséggel járó ipari nyersanyagot. A kibocsátási ranglistán dobogós helyét - egyes mérések szerint elsőségét - elsősorban az olcsó munkaerő miatt az országba települt füstölgő nagy nyugati vállalatok és konszernek garantálják, melyek - paradox módon - a nemzetközi tárgyalásokon éppen, hogy kibocsátása miatt ostorozzák Kínát.

Az ország igyekszik mindent megtenni a helyzet javításáért, a Worldwatch múlt héten ismertetett környezetvédelmi jelentése szerint olyannyira sikeresen, hogy a kelet-ázsiai ország akár már három éven belül a világ élére kerülhet a megújuló energiaforrások összes piacán. A Worldwatch elnöke Kína sikerét elsősorban alkalmazkodóképességének, az átfogó és hatékony jogszabályi környezetnek tulajdonítja.

Fejlődő országként Kínára nem érvényesek a nyugati országok számára előírt kiotói kötelezettségek, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság viszont enélkül is kitűzött egy nemzeti célértéket, miszerint 2020-ra az energiatermelés 15 százalékát megújuló forrásokból fedezik majd.

Ennek érdekében már meg is tették az első lépéseket: nemsokára felavathatják a Peking egyik lakónegyedében elhelyezett gáztüzelésű erőművet és épül Dongtan, az öko-város is. Ez utóbbi 80 ezer embernek szolgálhat lakóhelyül, energiaszükségletét teljes mértékben szél- és napenergiából fedezi majd és működése száz százalékig szénmentes lesz.

Kína azonban zöld álmai mellett nagyratörő gazdasági terveit és az évi 10 százalékos GDP növekedést sem akarja feladni, gyors környezeti sikert pedig csak a gazdaság drámai lelassulásával érhetne el. Így kénytelen Oroszországból, Venezuelából, Iránból és Afrikából olajat importálni, de új lelőhelyek után kutat az ország területén is, elsősorban a belső-ázsiai vidékeken "Hosszú távon Kínának el kell mozdulnia az export által meghatározott, nyersanyag-függő energiapolitika jelenlegi szintjéről" - vallja Yang Ailun, a kínai Greenpeace szóvivője.

Ebben nyugati segítséget is szívesen vesz az ország, ahogy azt Gordon Brown brit miniszterelnök eheti látogatása is igazolta. Nagy-Britannia a most aláírt szerződés értelmében 140 millió dollárral hajlandó támogatni az energiahatékony ill. a megújuló energiákba irányuló befektetéseket.

A nyugati országok a technológia exportja és az anyagi haszon mellett azért is szívesen segítenek, mert az idén induló újabb emissziókibocsátási időszakban így némiképp garantálhatják, hogy a fejlődő országok tőlük veszik meg jó áron felesleges kvótáikat.