Kétesélyes játszma

Megjósolható, hogy a szerbiai elnökválasztás második fordulójába jutó két jelölt - a radikálisok alelnöke, Tomislav Nikolic, illetve a hivatalban lévő államfő, a demokrata párti elnök, Boris Tadic - egyformán az ország jövőjéről szóló népszavazásnak, sorsdöntő voksolásnak állítja majd be az újabb menetet. Szerbiában eddig nem volt választás, amelyre ne aggatták volna rá a sorsdöntő jelzőt.

Létrehozva: 2008. január 22., 05:46 \| Utoljára frissítve: 2008. január 22., 07:40	nyomtat	küld

Tadicon és Nikolicon kívül mások az esélytelenek nyugalmával indultak, de közben értékes szavazatokat vettek el a két fő riválistól. Meglepően jól szerepelt Pásztor István, a Magyar Koalíció jelöltje, és vitathatatlanul a vajdasági magyar politika meghatározó alakja lett. Eredménye lendületet adhat a régóta gyengélkedő magyar pártoknak is a közelgő tartományi és helyhatósági választásokon. Pásztor feltételekhez kötötte Tadic támogatását, ám a hivatalos megállapodástól függetlenül arra lehet számítani, hogy február 3-án megkapja a magyar szavazatok jó részét. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a liberális demokrata Cedomir Jovanovic támogatóinak többsége is kész Tadic mögé állni.

E két szavazói bázissal Tadic megelőzheti a radikális jelöltet. A gondok ez után kezdődnek. Állítólag nem lehet kizárni, hogy a Milutin Mrkonjicot indító szocialisták készek lennének Tadicot támogatni, mert szeretnék lerázni a milosevici örökséget, és visszatérni a szalonképes pártok közé. Ha ez igaz lenne is, kérdés, mennyire fegyelmezett a bázisuk.

Az első forduló győztese azonban az lett, aki nem is jelöltette magát: Vojislav Kostunica kormányfő ismét elérte, hogy az ő szavának legyen a legnagyobb súlya. Az első fordulóban az Új Szerbia jelöltjét, a szerb kormány primitív, erőszakos és alpári infrastrukturális miniszterét, Velimir Ilicet támogatta. Ilic adottságaihoz és lehetőségeihez képest jól szerepelt, megszerezve a szavazatok több mint hét százalékát. Ilic kampányának központi elemét a Tadic elleni támadás képezte. Kostunica kész-e kiállni a demokrata jelölt mellett, és ha igen, átterelhetők-e az Ilicre leadott szavazatok Tadic táborába? Kostunica eleget büntette-e Tadicot és zsarolta az EU-t (sikeresen), vagy valóban a szakításra játszik?

Most úgy néz ki, ezek lesznek az utolsó választások, mielőtt Koszovó kikiáltja elszakadását Szerbiától. Vajon mennyire akarja Nikolic, hogy elnök legyen, amikor elvész Koszovó? Vagy úgy kalkulálna, hogy az ő ideje csak az után jön el?

(Makai József, Magyar Hírlap)