Milliárdok a szemétben

Létrehozva: 2008. január 23., 11:41	nyomtat	küld

Nemrég jelent meg Nagy-Britanniában egy felmérés, amely szerint a brit háztartásokban a bevásárlások során gyakorlatilag minden harmadik, étellel megrakott szatyor a szemétben köt ki, ami nemcsak anyagi kárt, hanem óriási környezeti ártalmat is okoz. Ha nem történik gyors intézkedés, akkor 1995 és 2020 között a kidobott étel mennyisége akár meg is duplázódhat. Magyarországon még nincs ilyen felmérés, de a szakemberek szerint a hasonló fogyasztói szokások miatt a helyzet nálunk sem sokkal rózsásabb.

Hazánkban a nagy kereskedelmi láncok vagy az élelmiszerhulladékot feldolgozó cégek eleve titokként kezelik a leselejtezett, eladatlan élelmiszerek mennyiségét. Ami viszont a háztartási szemét összetételét illeti, Siklósi Mihály, a FKF Zrt. hulladékgazdálkodási osztályának vezetője úgy tájékoztatott, hogy Magyarországon a kommunális szemét egyharmada szerves anyag, ami túlnyomórészt élelmiszer eredetű. Ma már uniós irányelv, hogy ami hulladékot csak lehet, újra kell hasznosítani. Siklósi Mihály szerint a kimondott élelmiszer-pazarlás vagy a konyhai hulladék kidobálása inkább a városi életforma velejárója lehet, ami a magyar lakosság felét érinti.

A britek a hulladékproblémán a tudatosabb fogyasztói magatartás ösztönzésével igyekszenek enyhíteni. A The Guardian írása szerint a brit vásárlók 90 százaléka bevallottan nem figyeli, milyen mennyiségben dob ki ételt rendszeresen. A lap által ismertetett felmérés szerint az angolok 8 milliárd fontnyi értékben 6,7 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a fele ehető lenne, a másik fele konyhai maradék, például héj vagy csont. Az emberek nagyobb valószínűséggel dobják ki a főtt ételeket, mint a nyers hozzávalókat. A leggyakrabban kidobott nyers étel a friss zöldség és gyümölcs, amit a kenyér és a torták követnek. Ráadásul a bomló étel, amit a szemeteszsákokban kidobnak, metánt termel, ami nagyon veszélyes. Bécsben egy vizsgálat azt mutatta ki, hogy az összes szemét 30 százaléka felbontatlan élelmiszer.

A háztartásokban felgyűlő élelmiszer-fölösleg fő oka, hogy tervezetlenül túlvásárolják magukat az emberek, és nem eszik meg időben a rövid szavatosságú ételeket, vagy a rossz tárolás miatt ezek tönkremennek. Szintén hibáztatható a kényelmes internetes vásárlás és a nagyáruházak olyan akciós ajánlatai, amikor a termék akkor lesz olcsóbb, ha többet vásárolunk belőle, vagy a lejárat napján vesszük meg.

Mindez a magyar viszonylatokra is áll, ráadásul a magyarok étkezése is - a GfK felmérései szerint - egyre rendszertelenebb, és többnyire messze áll a tudatostól. A lakosság közel 90 százalékát úgymond "egyáltalán nem érdekli a manapság tapasztalható bio-, fitnesz- és wellness-őrület, ahol megmondják, mi az egészséges". A nyugat-európaiakhoz képest kétszer annyit, jövedelmünk 30 százalékát költjük élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, s évről évre nő a diszkontláncok és a hipermarketek forgalma. Ennek fő oka, hogy a lakosság jelentős része az étkezésben éli meg a fogyasztói kiteljesedést. A magyarok életmódjában kitüntetett szerep jut az evésnek, mert sokan legkönnyebben a jó minőségű ételekhez tudnak hozzájutni a fogyasztási cikkek - utazás, szórakozás stb. - közül.

Mindenesetre az angolok már előbbre tartanak: a brit kormány nemrég indított el egy kampányt "Szeretem az ételt, utálom a hulladékot" címmel - ami a maga nemében első a világon -, hogy felhívja a vásárlók figyelmét a rengeteg kidobott hulladékra, és bemutassa, miként lehetne csökkenteni ezek mértékén. Az élelmiszeripart és a vendéglőket is be akarják vonni, hogy vegyenek részt az akcióban. Az elmúlt években 3%százalékkal nőtt a kidobott ételek mennyisége, és úgy számolják, hogy ha nem lesz gyors intézkedés, akkor 1995 és 2020 között a kidobott étel mennyisége akár meg is duplázódhat. Az egyéni fogyasztók is sokat segíthetnek azzal, ha redukálják a kidobott hulladékot, és ezzel csökkenteni tudják a szén-dioxid-kibocsátást. Megállítani a felesleges ételkidobást annyit jelentene ma környezetvédelmi szempontból, mintha minden ötödik autót levennénk az angol utakról. És akkor emberiességi szempontokról, például a koreai éhezőkről még nem is beszéltünk.