Klímavédelem 3 euróért

A megújuló energiák felhasználása és az emissziókereskedelem reformja áll az Európai Bizottság bemutatott klímatervének középpontjában. Természetvédők szerint a tervezet a jó szándék ellenére is visszalépést jelent.

Létrehozva: 2008. január 25., 08:54	nyomtat	küld

kapcsolódó

Sokba kerül az unió klímaterve

Az Európai Parlament szerdai rendkívüli plenáris ülésén mutatta be az Európai Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabálycsomag-tervezetét, a részleteket José Manuel Barroso bizottsági elnök ismertette. Ennek értelmében 2020-ig húszszázalékos energiahatékonyság-javítást, az üvegházhatású gázok kibocsátásának húszszázalékos csökkentését, valamint a megújuló energiák felhasználási arányának húsz százalékra növelését irányozzák elő. A csomagterv előírja azt is, hogy a közlekedésben a járművek üzemanyagigényének tíz százalékát bioüzemanyagból kell biztosítani.

A legnagyobb vitákat a megújuló energiák kötelező felhasználására vonatkozó részletek váltották ki. Javasolták, hogy minden ország energiafelhasználásának 5,75 százalékát fedezze ezekből a forrásokból. A húszszázalékos közös uniós vállalásból pedig a fennmaradó részt a tagállamok egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme alapján határozzák meg. Magyarországnak így csak tizenhárom százalékot kell teljesítenie.

A szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében már elengedhetetlen a 2005-ben kidolgozott emissziós szabályozás reformja. A tagállamok energiaigényes ágazatainak juttatott egységekkel a cégek eddig brókerek révén szabadon gazdálkodhattak. Most huszonegy százalékkal csökkentenék a kvóták összegét, és a szén-dioxid-kibocsátáson kívül más üvegházhatású gázokra is kiterjesztenék azt.
Becslések szerint a klímaterv hatására tíz-tizenöt százalékkal drágul majd a villamos energia, emelkednek az autókra kirótt adóterhek, és szigorúbbá válnak az építési-szigetelési normák. Barroso elmondta, hogy a javaslatok végrehajtása 2020-ig kevesebbe kerül, mint az uniós GDP fél százaléka. Ez pedig polgáronként mintegy három eurót jelent hetente.

Olajos Péter - a vitában egyedüli magyarként felszólaló - néppárti képviselő szerint az unió szempontjából a legnagyobb veszélyt az egyes tagországok lanyha, vonakodó hozzáállása jelenti. "Amíg tagjelöltek voltunk, a tárgyalásokon mindent kikényszerített belőlünk a bizottság. Amióta tagok vagyunk, mindent elnéz. Ez nem méltányosság, ez megalkuvás" - mondta a képviselő.

A Magyar Természetvédők Szövetsége tegnap elégedetlenségének adott hangot az új klímavédelmi energiacsomaggal. A zöldszervezet szerint a javaslat a "jó szándék ellenére visszalépés" az eddig hangoztatott elvekhez képest. A civilek csalódottak, hogy Brüsszel csak húszszázalékos kibocsátás-csökkentési célra dolgozta ki javaslatcsomagját, holott tavaly még kiállt a 25-40 százalékos csökkentés mellett.