Végtárgyalás

Szakmai körökben manapság afféle közhely, hogy Gyurcsány Ferencről nem könnyű cikket írni. Nem azért, mintha a miniszterelnök nem adna elég muníciót a sajtónak, éppen ellenkezőleg. Meghökkentő bakiparádéból és dermesztő ötletekből bőséggel akad, inkább az a baj, hogy jobb híján mindig ugyanaz a következtetés marad: egy normális demokráciában már régen le kellett volna mondania.

Létrehozva: 2008. január 28., 06:34	nyomtat	küld

Gyurcsány múlt heti davosi ámokfutása azonban szó szerint minden képzeletet felülmúl. Először azt nyilatkozta, hogy az európai gazdák nem lesznek ráutalva az agrártámogatásokra, majd fordított egyet köpönyegén, és az MTI kérdésére már a magyar mezőgazdaság védelméről szónokolt. Magyarán mondva lódított, füllentett, nem mondta meg az igazat - díszítő jelzőket puszta szeméremből nem írunk le. Nem ilyen udvarias azonban a legnagyobb példányszámú lengyel hetilap, a Wprost, amely párhuzamot vont Kádár és Gyurcsány között, s a 2008-as Magyarországot tömören olyanképpen jellemezte, ahogyan mi is látjuk: süllyedő, elmaradott, szegényedő társadalomnak. Cseppet sem mellesleg ugyanez a lengyel hetilap nemrégiben azt írta, hogy Gyurcsány Ferenc egymaga többet ártott a lengyel-magyar kapcsolatoknak, mint Szálasi Ferenc.

Egyenes beszéd. Még ha a táncos lábú Fletó és a 20. század két legnagyobb magyarországi tömeggyilkosa közötti párhuzam első olvasatra meghökkentő is, abban tagadhatatlanul hasonlítanak egymásra, hogy a számok mögött nem látják az embereket, megvetik, de legalábbis kísérleti terepnek tekintik Magyarországot. Hasonlatos egymáshoz abban is a három nevezett ember, hogy rendkívüli módon kedvelik a külföldi jelenlétet ebben az országban. Voltaképpen lényegtelen, hogy ki ült szovjet tankon, ki masírozott ismert német tömeggyilkosokkal, és ki veszi el az iskolát, a kórházat, a vasutat honfitársai millióitól. Maga az ártó szándék a lényeg, azt pedig majd a történészek kiszámolják, hány ezren, hány millióan rokkantak bele az érdekes kísérletezésbe. Hogy a 2008-as gyurcsányi "reformálgatásnak" nem lebecsülendő emberi, anyagi veszteségei vannak, az már most is világos. Mindezen túl a klasszikus náci közbeszéd elemeit is kedveli a szocialista miniszterelnök. "Van egy ország. Van egy ember. Van egy program" - a szlogenről nem feltétlenül az emberarcú, inkább a nemzeti szocializmus juthat az ember eszébe.

Gyurcsány Ferenc ideje azonban kitelt, napjai megszámláltattak. Immár az MSZP-n belül is általános a vélemény, hogy miniszterelnökként és pártelnökként csak addig kell megtartani, amíg fel nem építik az utódját. Mert azt a szocialisták is tudják, hogy a következő országgyűlési választásokon Gyurcsánnyal annyi az esélyük, mint Szálasinak a végtárgyaláson.

(Magyar Hírlap)