Szélerőművek a szabályozási hálóban

Létrehozva: 2008. január 28., 14:27	nyomtat	küld

A mai probléma a villamos energia törvény 2005. évi módosításától eredeztethető. Az év novemberéig a szélerőművek engedélyezése három lépcsős volt: környezetvédelmi- és építési engedély, valamint hálózatcsatlakozási szerződés kellett hozzá. Az említett időponttól a Magyar Energia Hivatal (MEH) összevont kiserőművi engedélye szükséges a telepítéshez, illetve az állam bevezette a 330 megawattos kvótát (eddig lehet szélerőmű engedélyhez jutni). Miután akkor 3.000 megawattnyi szélerőmű kapacitás állt előkészítés alatt, gyakorlatilag a tizede kapott engedélyt. Sok befektető pénze bánta az előkészületeket, hiszen csak egy évnyi szélmérés (amely meghatározza, hogy az adott helyen egyáltalán érdemes-e erőművet telepíteni) 10 millió forintba kerül. A másik megszorítás az volt, hogy akkortól csak a beruházás megtérüléséig (10-15 évig) garantálta az állam az átvételi árat, nem pedig az erőmű élettartamán keresztül, ami 20-25 év.

Ez év elejétől lépett hatályba az új villamos energia törvény végrehajtási kormányrendelete, amely - amint a szélenergiás cégek fogalmaznak - példátlan a világon. E szerint a biomassza- és a szélerőműveknek havonta menetrendet kell adniuk az energiát befogadó részére. Amennyiben az eltérés - szélerőműnél - plusz-mínusz 30 százaléknál nagyobb, úgy a termelőnek a menetrendtől eltérő minden egyes kilowattórára 5 forint pótdíjat kell fizetni (az átvételi ár jelenleg 26,46 forint, kilowattóránként). A pótdíj vis maior esetén nem jár, de kiemeli a rendelet, hogy az időjárás nem számít előre nem látható, elháríthatatlan külső oknak.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. ráadásul úgy értelmezi a rendeletet, hogy előző nap, negyedórás intervallumokra kell megadni a másnapi termelési tervet, és naponta kell kiszámítani az eltérést is. Így januárban máris voltak olyan napok, amikor a szélerőmű tulajdonosa több pótdíjat fizetett, mint amennyit az áramért kapott.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat nem tud olyan pontos előrejelzést adni, amelyből akár csak órás átlagokat lehetne számolni. Az előrejelzés abból áll, hogy minden óra első percében az adott helyen várhatóan mekkora lesz a szélsebesség. Ebből kellene negyedórás energiatermelési tervet készíteni. Nyugat-Európában ezt úgy intézik, hogy a villamos rendszerirányító 3 órás előrejelzést kap a meteorológusoktól, ami már nagyon pontos, és így elegendő a szabályozáshoz.

A napi menetrenddel kapcsolatban az MTI megkereste a MAVIR-t. Laskóy Ágnes kommunikációs osztályvezető válaszának bevezetőjében egyet értett azzal, hogy a kormányrendelet valóban a havi menetrend adását teszi kötelezővé, így "csak" lehetőséget ad a heti vagy akár a napi menetrend-adásra (a havi menetrend pontosítására). Ezért - értelemszerűen - a MAVIR sem követeli meg a heti vagy akár napi menetrend-adást, viszont lehetőséget biztosít rá. A havi menetrendet - a jogszabály alapján - azonban megköveteli a MAVIR.