Vita az Európai Parlamentben a kontinens jövőjéről

Létrehozva: 2008. február 20., 07:58	nyomtat	küld

Az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering azt mondta korábban a lisszaboni szerződésről, hogy annak sikeres ratifikációja az Európai Unió legfőbb prioritása, hiszen az a cél, hogy a szerződés jövő év január elsején életbe léphessen. A szerződés - vélekedett Pöttering - biztosítja a szükséges eszközöket, hogy kezelni lehessen azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesülni fog a jövőben. Az EP-elnök szerint "a szerződés gyors ratifikációja Franciaországban, Magyarországon, Szlovéniában, Máltán és Romániában bátorító jelzés arra nézve, milyen fontosságot tulajdonítanak a tagállamok ennek a folyamatnak".

A tulajdonképpeni "vitaindító" Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök beszéde volt a keddi EP-ülésen. Reinfeldt "erős Európa" mellett érvelt, amely nem tér le a további bővítés útjáról, és amely az együttműködés révén gátat vet "a fanatikus nacionalizmusnak és a vallási fanatizmusnak egyaránt".

A néppárti frakció nevében felszólaló, francia Joseph Daul szerint Európának olyan értékekben kell osztoznia, mint a prosperitás és a szolidaritás. Aktuálpolitikai kérdésekről szólva, Daul hangsúlyozta: itt az ideje, hogy Európa megmutassa, képes stabilizálni a Balkánt. Koszovónak és Szerbiának is szilárd európai jövőt kell biztosítani - tette hozzá.

A német Martin Schulz a szocialista frakció nevében azzal egészítette ki ezt, hogy a szociális szempontokra is súlyt kell helyezni, mert ha az emberek úgy érzik, hogy az európai belső piac veszélyezteti az általuk elért szociális vívmányokat, akkor el fogják utasítani ezt a belső piacot. A brit liberális Graham Watson szerint derűlátásra ad okot, hogy annyi bizonytalanság után végül megszületett a lisszaboni reformszerződés. Most Európa újra "sínen van" - vélekedett. Watson szerint a lisszaboni szerződés újításai "demokratikus forradalommal" érnek fel, különösen ami a nagyobb átláthatóságot és az elszámoltathatóságot illeti.

A lisszaboni szerződés parlamenti úton történt franciaországi ratifikációjáról szólva, a francia szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen úgy fogalmazott, hogy "a francia árulás bevégeztetett". A franciák 2005-ben népszavazáson elutasították a lisszaboni szerződés elődjének tekinthető európai alkotmánytervezetet. Le Pen szerint azért, hogy most nem tartottak népszavazást, a lakosság bosszút fog állni a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő a történelmi és társadalmi igazságtétel fontosságára hívta fel a figyelmet a kommunista múlt és a nemzeti kisebbségek vonatkozásában. "Az igazságtalan békerendszerek előbb-utóbb háborúhoz vezetnek, és felbomlanak. Híven példázza ezt a legutóbbi balkáni háború, a volt Jugoszlávia széthullása. A megbékélés igazságos újrarendeződés nélkül aligha képzelhető el" - mondta. Európának szerinte a kommunista múlttal is szembe kell néznie. "Békés jövőnk előfeltétele a kommunizmus romboló örökségének felszámolása. A kommunizmus a fasizmussal egyenlő elbírálást érdemel. Addig nem lesz béke, szabadság, jogállamiság, biztonság és stabilitás kontinensünkön, amíg nem történik meg minden téren a jogos igazságtétel" - hangoztatta Tőkés. Mint hozzátette, a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének rendezésére ugyanez érvényes.