Egyharmadnyi pénz eltűnik a borítékokból

Létrehozva: 2008. március 3., 07:32	nyomtat	küld

- Mekkora összeget jelent a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj a költségvetésben?

- Együttesen húszmilliárd forintot. Megjegyzem: a korábbi rendszer vizitdíj és kórházi napidíj nélkül is tökéletesen működött. A felsőoktatási tandíj összege is csak a töredéke annak, amiből az egyetemek és főiskolák működnek. A sikeres népszavazás után nem okozhat gondot ennek a tételnek a pótlása, át kell csoportosítani a költségvetésben. A kormány pazarlóan költ, például digitális táblákra negyvenmilliárd forintot, a kormányzati negyedre az előzetes számítások szerint hatvanmilliárdot költött.

- Gyurcsány Ferenc szerint a Fidesz kisstílű, háromszáz forintos politikát folytat a népszavazással.

- Mi az emberek érdekét képviseljük. Márpedig az állampolgárok jelentős részének gondot okoz a háromszáz forint kifizetése. Ezt mutatja, hogy a vizitdíj tavalyi bevezetése után 15 százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozók száma. Nem egyszeri háromszáz forintról van szó: egy kivizsgálás során ennek a többszörösét kell kifizetni. Az embereket többszörösen sarcolja a kormány ezekkel a díjakkal, hiszen az adóval és járulékainkkal egyszer már megfizettük.

- Mekkora az adóterhe egy átlagfizetésből élő embernek?

- Egy 190 ezer forintos bruttó jövedelmű állampolgár csupán 118 ezer forintot visz haza. A munkaadó összes havi költsége ez után 255 ezer forint. Negyven év munkaviszony alatt egy dolgozó több mint tízmillió forintot fizet ki az egészségügyi ellátásra. Szó sincs tehát ingyenességről, ez csak az SZDSZ szokásos, hamiskártyás trükkje. Európában mi fizetjük a második legtöbb adót és járulékot azért, hogy egészségügyi ellátást kaphassunk, és az oktatás magas színvonalú legyen. Ebből az összegből tud gazdálkodni az állam, nem véletlen, hogy az egészségügyi kassza nem deficittel, hanem többlettel zárt. A kormány ezen felül szedi be az egészségügyben az alkalmankénti háromszáz forintokat és a tandíjat.

- A tandíj nem háromszáz forint lesz, hanem minimum 105, maximum 150 ezer forint egy évre. A kormánypártok arra hivatkoznak, hogy Európa számos országában van ilyen kötelezettség. Nálunk hogyan aránylik a havi minimálbérhez a minimális tandíj összege?

- Franciaországban például egy szülő hat évig tudja állni egyhavi minimálbéréből gyermeke taníttatását. Nálunk viszont arra sem elég a minimálbér, hogy kéthavi tandíjat kifizessenek belőle. A bruttó 69 ezres minimálbér és a százötvenezer forintos tandíj között nagyságrendi különbség van.

- A kormánypártok elővettek egy 1994-es Fidesz-programot, amelyben még a tandíj bevezetése mellett érveltek. Önök azonban 1998-ban eltörölték a tandíjat. Miért?

- Beláttuk, hogy a tandíj a mai helyzetben nem célravezető, mert egy elszegényedő országban, amelynek nincsenek számottevő energia- és ásványkincsei, csak a humán tőkébe, az emberi tudásba érdemes befektetni. A tandíj akadályozza az előrejutást, társadalmi és gazdasági következményei súlyosak lehetnek. Az oktatásba történő befektetés jelentheti az egyik kitörési pontot.

- Most mennyire lehet bízni a kormány propagandájában? Azt mondják, nem emelik meg a vizitdíj és a tandíj összegét.

- Akkor nem emelkednek csak ezek a rejtett adók, ha a népszavazással eltöröljük őket. Ha mégis maradnak, senki sem gondolhatja komolyan, hogy kőbe vésték ezeket a számokat, és nem fognak emelkedni. Ezt kormányzati nyilatkozatok is alátámasztják. Az oktatási helyettes államtitkár, Manherz Károly vázolta, hogy a felsőoktatás átalakításáról született négy tanulmányban egy a közös: növekvő terheket akarnak a diákokra hárítani. Ugyanezt mondta az egészségügyi bizottság szocialista tagja, Perjési Klára is a vizitdíj kapcsán.

- Milyen politikai következménye lehet a sikeres népszavazásnak?

- A kormánynak először is meg kell szüntetnie a három elvonást. A Fidesznek ezt éberen kell követnie, nehogy a hátsó kiskapun más elnevezéssel visszahozzák az intézkedéseket. A népszavazás három kérdése túlmutat önmagán: Gyurcsány Ferenc utolsó legitimációs oszlopa dőlhet ki ezzel. Becsapták a választókat 2006-ban, nem azt tették kormányon, amit megígértek. Ha a választók kimondják, hogy azzal sem értenek egyet, amit az oktatásban és az egészségügyben 2006 óta tesz a kormány, akkor az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció kormányzati alkalmatlanságáról is kiállítják a bizonyítványt