Nincs menekülési útvonal

Létrehozva: 2008. március 10., 08:25	nyomtat	küld

A szocialistáknak egyedül kell válaszolniuk a kérdésre, hogy mennyire volt etikus azt sugallni kampányuk idején, hogy a választóknak nem kell élniük az alkotmány szavatolta demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségével. Ugyanakkor ez a törekvésük illeszkedett a trendbe, hiszen korábban is minden lehetséges (és már-már lehetetlen) eszközzel igyekeztek megakadályozni a népszavazás kiírását.

A szocialisták stratégiája kudarcot vallott. De vajon milyen következményei lesznek a népszavazás eredményeinek?

A kormányfő azt mondta, hogy készek eltörölni a vizitdíjat, a tandíjat és a kórházi napidíjat április elsejétől (s ez remélhetően nem lesz tréfa). De vajon ezzel minden megoldódik? A koalíció folytatja? Talán nem ott, ahol abbahagyta, de ahol képes lesz felvenni a fonalat?

Vagy pedig az eredmény mást is jelez. Azt nem mondhatja a kormány, hogy az eredményt nem lehet értelmezni, elvégre a részvételi arány restebb országokban parlamenti választásokon is dicséretes volna. A népszavazás eredményének - bármit mondanak is első nyilatkozataikban a koalícióban - politikai következményeket kell indukálnia. Hiszen nem pusztán technikai jellegű kérdésekről volt szó. Nem csupán arról lehetett ugyanis most véleményt mondani, hogy valaki szereti-e a vizitdíjat. Azért lehetett (és kellett) így népszavazást rendezni a kormány politikájáról, mert nem maradt más út.

A kormány a parlamenti választások előtt eltitkolta a költségvetés valós helyzetét, és elhallgatta, hogy pontosan mire készül az egészségügyben. Akárhogy nézzük is, ezt a módszert a választók most egyértelműen elutasították. Ha sarkosan akarunk fogalmazni, úgy volna mondható: a kormánypolitika megbukott.

Helyén maradhat-e egy ilyen helyzetben kormány?

Nyilvánvalóan lesznek, akik úgy gondolják, hogy igen, mondván: a népszavazás csak részletkérdés.

Ám ha van politikai tisztesség a koalícióban, akkor el kellene ismerniük, hogy komoly vereséget szenvedtek. Hogy az eddigi politika azért nem folytatható, mert hiányzik a legfontosabb pillére: a közbizalom. Nem arról van szó, hogy egyeseknek kevésbé rokonszenves a koalíció, hanem arról, hogy ebből a vircsaftból nem kérnek.

A kormánynak tehát nem menekülőútvonalakat kellene ezúttal keresnie. Nem magyarázatokat gyártania.

Hanem az eredménynek megfelelően cselekednie.