A "szomszédban" is irtják a Föld tüdejét

Létrehozva: 2008. március 25., 11:28	nyomtat	küld

Az elmúlt 50 évben a régebbi szovjet tagállam az erdőinek több mint a felét vesztette el, és szakértők szerint, ha ez a jelenség a mostani ütemben folytatódik, az egész közép-ázsiai régió vízhiányban fog szenvedni, valamint gyakoribb természeti katasztrófák és egészségügyi problémák fordulhatnak elő.

Ökológusok szerint Kirgizisztán kulcsszerepet játszik Közép-Ázsia ökoszisztémájában, többek között az atmoszférából kitisztítja a szén-dioxidot, megelőzi a talajeróziót, valamint visszatartja a vizet egy eredetileg száraz területen.

Az erdőségek zsugorodásával egyidejűleg a gleccserek olvadása, mely Közép-Ázsia fő vízforrása, szintén gyorsul. A kirgiz környezetvédelmi hivatal közleményében az áll, hogy a hegyvidékes ország területeinek csupán 4,3 %-a borított erdővel, míg az 50 évvel ezelőtti becslések szerint ez a szám 6 és 8 % között mozgott. Csak összehasonlításképpen: a leggyakrabban az Amazonasi esőerdővel foglalkoznak, ahol évente körülbelül 20.000 négyzetkilométernyi erdőt vágnak ki.

Arsztanbek Davletkelgyjev, a hivatal igazgatója nemzetközi segítséggel elindított egy projektet, melyen keresztül felmérik az ország teljes növényzetét. Szakértőik szerint az erdők kiirtása a '40-es és az '50-es években volt a legnagyobb mértékű, mikor az emberek kivágták az erdők fáit fűtés és főzés céljából, hogy megbirkózzanak a II. világháború utáni zord körülményekkel. Azonban az erdőirtás az elmúlt 15 évben megint nőtt, a Szovjetunió bukásával bekövetkező gazdasági válságnak és az ezzel beköszöntő életszínvonal-csökkenésnek köszönhetően.

"Attól függetlenül, hogy sosem volt fakitermeléssel foglalkozó iparunk, a függetlenség óta az erdők nagyon rossz állapotba kerültek" - jegyezte meg Davletkelgyjev. Az igazgató szerint a nem megfelelő törvényhozás valamint a korrupció akadályozza a hivatalt abban, hogy megvédjék, ami még megmaradt. Az elmúlt években 200 pert indítottak illegális fakitermelők ügyében, de csak egy jutott el a bíróságig. "Nehéz az embereket leszoktatni a lopásról, ráadásul mindenki benne van az önkormányzatoktól a rendőrökig" - panaszkodott. Ezenkívül összesen 800 erdésszel a hivatalnak kevés munkaereje van, valamint járművük sincs elég, hogy a távolabbi területeket elérjék.

Hivatalos adatok szerint 50-55 ezer köbméter fát vágtak ki hivatalosan 2006-ban, és az illegális fakivágás is ezt az értéket közelítette meg. 2006 óta, amikor 3 év haladékot adtak az érintetlen erdőkben élő értékes fafajok kivágására, a legális fakivágás 15000 köbméterre csökkent. Jó hír, hogy az illegális fairtás is csökkent azóta. A hivatal most leginkább faiskolákba fektet, hogy facsemetékkel pótolhassák az kiirtott erdőket.

A reménysugarak ellenére a zöld csoportok szerint az erdőirtás még mindig komoly probléma. Ilja Domaszov, a Biom nevű környezetvédelmi mozgalom vezetője szerint a még megmaradt erdők is folyamatosan degradálódnak a rossz kezelés miatt. "Erdőségeink nagy része már olyan rossz állapotban van, hogy nem képesek ellátni ökológiai funkcióikat", mondta Domaszov. Az erdők fogyatkozása növeli a természeti katasztrófák veszélyét, mint például az árvizek, földcsuszamlások és aszályok. Ugyanakkor a fák eltűnése a biológiai sokszínűség csökkenését is magával hozza, ahogy a bennük és velük élő növények és állatok is kihalnak. Ez is befolyásolhatja a körülöttük élő emberek egészségét.

Tatjána Volkova ökológus-szakértő kevés reményt lát az erdők számára, egészed addig, amíg az emberek olyan szegények, hogy a fára kell hagyatkozniuk a mindennapi élet során. Elmondása szerint elborzadt, mikor a Dzsalalabad régióban mély, a falopás eredményezte árkokat látott, melyek bármelyik pillanatban földcsuszamlást okozhatnak, településeket is veszélyeztetve.

A kormány nem tesz eleget az erdők védelme érdekében, szakértők véleménye szerint. Keményebb törvényeket akarnak, nagyobb figyelmet a környezetvédelmi problémákra, valamint erőfeszítéseket abban az irányban, hogy betartsák a Kirgizisztán által is aláírt egyezményeket. Más egyezmények alapján a természetvédelmi tájak területét növelni kell, és el kell magyarázni a helyi önkormányzatoknak, hogy az erdők védelme a saját érdekük is.

"Az embereknek lassan rá kell jönniük, hogy az erdők kivágása olyan, mintha levágnák az ágat, amin ülnek", mondta Volkova.