Tibetről vitázott az Európai Parlament

Létrehozva: 2008. március 26., 18:53 | Utoljára frissítve: 2008. március 27., 07:49	nyomtat	küld

A tibeti események aggodalommal töltik el az Európai Parlamentet (EP), amely elítéli az erőszak minden formáját, a kínai katonai és rendőri erők aránytalan fellépését, a békés demonstrálók megölését - hangsúlyozta Hans-Gert Pöttering, a testület elnöke szerdán Brüsszelben, a tibeti helyzetről folytatott rendkívüli plenáris EP-vitában.

A vita előtt Pöttering üdvözölte a tibeti emigráns kormány és parlament Brüsszelben megjelent képviselőit. A házelnök emlékeztetett arra: az EP mindig is kiállt az emberi jogok védelméért.

Az EP elnöke szolidaritását fejezte ki a dalai lámával, hozzátéve: "nem engedhetjük meg, hogy nevét a terrorizmussal összefüggésben említsék és démonizálják". Azt követelte a pekingi illetékesektől, hogy tárgyaljanak a dalai lámával, és Kína területi integritásának keretei között próbáljanak megállapodásra jutni. A házelnök bejelentette, hogy a láma elfogadta az EP meghívását, és várhatóan decemberben felszólal a parlamentben, a kultúrák közötti párbeszéd éve keretében.

Pöttering azt mondta, hogy az EU jó kapcsolatokra törekszik Kínával, és szeretné, hogy az olimpiai játékok sikeresek legyenek. A házelnök azonban - aki maga is meghívást kapott az olimpia megnyitójára - úgy vélte, minden felelősséggel bíró politikusnak fel kell tennie a kérdést, részt vehet-e a megnyitó ünnepségen.

Az EP néppárti frakciójának nevében Szájer József arról beszélt, hogy, az európai polgároknak ki kell állniuk az emberi méltóság, a szabadság és az emberi jogok mellett. "Nem mehetünk el amellett, hogy egy állam a saját polgárait gyilkolja. Nem tűrhetjük az emberi és kisebbségi jogok tömeges sárba tiprását" - fogalmazott.

Szájer szerint az olimpia a béke és a kiengesztelődés szimbóluma, és annak is kell maradnia. Ám feltette a kérdést: "hogyan versenyezhetnének örömben és egyetértésben a világ sportolói, miközben az őket vendégül látó állam egyidejűleg saját polgárait gyilkolja. Miként rázhatjuk mosolyogva mi, szabadságszerető emberek olyan vezetők kezét, akik a másik kezükben géppuskát tartanak?".

"Ma nincs itt az ideje a bojkottfelhívásnak, az olimpia csak öt hónap múlva lesz" - jelentette ki a néppárti politikus, hozzátéve ugyanakkor: "kristálytisztán el kell mondanunk a véleményünket, hogy a követeljük a kínai hatóságtól, azonnal hagyjanak fel a világ sportjának e nagyszerű eseményét veszélybe sodró hatalomittas magatartásukkal Tibet ügyében".

"Álljunk ki a tibetiekért a politikában, de ne rontsuk el sok százmillió ember örömét a sportban" - hangsúlyozta a vitanapon Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő. Szerinte a kínai kormánynak - a dalai láma javaslatával összhangban - biztosítania kell az emberi jogokat és Tibet autonómiáját. Hegyi meggyőződése, hogy Tibetben és a világ számos más részén is az autonómia lehet a megoldás a történelmi és etnikai jellegű konfliktusokra. A politikát és a sportot ugyanakkor - tette hozzá - nem szabad összemosni.

"A hidegháború keserű fejezete volt az 1980-as moszkvai és az 1984-es los angelesi olimpia bojkottja, amelynek során nagyszerű sportolók vesztették el a lehetőséget a bizonyításra, egész nemzetek fosztották meg magukat az olimpia örömétől" - emlékeztetett írásos hozzászólásában.

A száműzetésben működő tibeti parlament elnöke, Karma Chophel egyébként az Európai Parlament épületében tartott sajtótájékoztatóján közölte: megbízható forrásokból származó információik alapján keddig 135 ember veszítette életét a tibeti zavargásokban, mintegy 400 embert őrizetbe vettek, s több mint ezren megsebesültek.