Lemaradnak az új tagállamok a fejlesztési segélyezésben

Az uniós célkitűzések szerint 2010-re minden tagállamnak nemzeti termékéből (GDP) 0,17 százalékot kell nemzetközi fejlesztési támogatásra fordítania az EU-n kívüli partnerországokban. Magyarország egyelőre 0,11 százaléknál tart, amelynek jelentős részét a Balkánon költi el, illetve a környező országokban, a Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok támogatására fordítja. Az új tagállamokban, amelyek most váltak támogatottakból támogatókká, az eddiginél jobban meg kell győzni az embereket, hogy miért is éri meg segélyezéssel foglalkozni - jelentette ki az Európai Parlament ezzel foglalkozó jelentése kapcsán Őry Csaba, a Fidesz EP képviselője.

Létrehozva: 2008. március 27., 11:12	nyomtat	küld

Az Európai Unió 2006-ban együttesen 47 milliárd 524 millió euró hivatalos fejlesztési támogatást nyújtott, ez az egész világ által erre költött összeg 57 százaléka. Az unió 2010-ig várhatóan 78 milliárd 626 millió euróra növeli a fejlődő országoknak adott támogatását.

- "Az unió elhatározta, hogy 2010-ig a GDP 0,17 százalékára emeli mindenki azt a keretösszeget, amelyet fejlesztési politikára fordít. 2015-re már 0,33 százalékot. Tehát elég jelentős összegeket fordít az unió a nemzetközi fejlesztési együttműködésre, és ez bizony nyögve nyelősen, döcögősen megy a mi országainkban, amelyek sokszor maguk is költségvetési-pénzügyi problémákkal küzdenek" - mondta az Európai Parlament témával foglalkozó jelentése kapcsán Őry Csaba fideszes EP képviselő.


A politikus szerint ha az új tagállamok el akarják érni a kitűzött célokat, akkor meg kell szerezniük saját polgáraik támogatását.


- "Oda kell figyelni arra, meg kell győzni az adott országoknak a lakosságát, el kell mesélni, el kell magyarázni nekik, hogy miért fontos ez nekünk, miért érdekünk nekünk, hogy sokszor a kevésből is adjunk ezeknek az országoknak? Azért, hogy kivédjük azokat a konfliktusokat, amelyek begyűrűzhetnek hozzánk, azért, hogy újabb lehetőséget teremtsünk a saját gazdaságainknak, azért, hogy a helyünket, a jelentőségünket növelhessük a nemzetközi együttműködési térségben" - sorakoztatta az érveket Őry Csaba, hozzátéve, hogy Magyarország számára elsősorban a határon túl élő magyarok támogatása a cél, de a történelmileg kialakult távolabbi kapcsolatokról sem szabad megfeledkezni.


- "Mi magunk ugye, nyilvánvalóan Szerbia, Bosznia-Hercegovina, általában a Balkán-térség az, ami érdekel minket, illetve érdekes módon azok a távol-keleti országok, Vietnám, Kambodzsa, Laosz, akikkel hagyományos, történelmi kapcsolataink vannak, és tudunk mit nyújtani nekik. Sajnálatos módon nem annyira gazdasági területen. De például a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalataink igen hasznosak lesznek azokban az országokban, ahol még hagyományos, kommunista rendszerek, erősek, uralkodnak, ugyanakkor van egy erőteljes nyitás a piacgazdaság felé, erőtejes modernizáció az adott társadalomban" - mondta a Fidesz EP képviselője.


Őry Csaba rámutatott, hogy a szomszédaink közül a fejlesztéspolitikai támogatásokban csak azok részesedhetnek, amelyek nem tagjai az uniónak. Így a határon túli magyarok közül a Szerbiában és az Ukrajnában élők.


- "Ami a legfontosabb nekünk, hogy a szomszédos országokban, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, ott rendezett állapotok legyenek, kezelhető állapotok legyenek.

Épp elég feszültség van folyamatosan a határon túl élő magyar kisebbségek életkörülményeiben, életlehetőségeiben, tehát érdekünk az, hogy ezekben az országokban hozzájáruljunk mind a demokratikus fejlődéshez, mind a gazdasági stabilitáshoz, mind a feszültségek csökkentéséhez" - hangsúlyozta a magyar támogatások fontosságát Őry Csaba, a Fidesz EP képviselője.