Huszonkét nap

Mi jön március 9-e után? Hát március 10-e - elemezte a jövőt Gyurcsány Ferenc szocialista vezér és miniszterelnök a Fidesz-KDNP kezdeményezte népszavazás előtt. Kétségtelen, naptárreformot nem vezettek be, így a notesze nem csalta meg, de politikai jósként és stratégaként az MSZP első embere egyaránt megbukott. Persze látni lehetett, hogy a várható kudarcot előre relativizálni próbálja, ám a vereség jóval nagyobb lett, mint amire a kormánykoalíció vezetői és a balliberális megmondóemberek számítottak.

Létrehozva: 2008. március 31., 06:55	nyomtat	küld

A kormányfő azonban még a referendum estéjén példátlan politikai érzéketlenségről és inkorrektségről tett tanúbizonyságot, áthárítva minden felelősséget a legnagyobb ellenzéki erőre, és előrevetítve az állampolgárok no meg az orvosok újabb kizsigerelését. Mindeközben a koalíciós együttműködésért felelős államtitkár, Horn Gábor a szabad demokrata taktikai érzéket tette jó időre idézőjelbe. Az egyes szocialista körökben a tárgyalási stílusa miatt addig is ellenszenvvel övezett SZDSZ-es ügyvivő igen nagyot hibázott, hiszen a Hír TV kamerája előtt nem csupán a kormányfőt küldte melegebb éghajlatra, hanem lényegében lebugrisozta az MSZP vezérkarát.

Így esett, hogy március 9-e után koalíciós szempontból példátlanul zaklatott 10-e következett. A szocialista frakcióban kitört a zendülés, a vérig sértett képviselők zöme Horn Gábor menesztését követelte. A hívei által addig szinte legyőzhetetlennek tartott miniszterelnök ereje azonban kevésnek bizonyult SZDSZ-es beosztottja felmentéséhez.

Ráadásul a következő három hétben a szocialista képviselők közül mind többen kezdték megkérdőjelezni az egészségbiztosítási törvény nevezetű szörnyszülöttet, amelynek párja szerte e világon nem akad. Nagyon jó ez a jogszabály, "csak" a magánbefektetőket nem szabadna beengedni a rendszerbe - mondogatta az elmúlt három-négy hónapban többször is Karsai József battonyai szocialista honatya, mire a kormánypárti padsorokból a legtöbben csak megmosolyogták, illetve leárulózták. És tessék, neki lett igaza, legalábbis immár ez az uralkodó MSZP-s irányvonal. Olyannyira, hogy a magántőkétől már elzárkózó szocialisták - történetük során gyakorlatilag először - a baloldali koalíció felbontását sem zárják ki, ha a makacskodó szabad demokraták nem engednek a "tb-törvény" ügyében. Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes, elnökségi tag pedig kijelenti, hogy magánbefektetőkről szó nem lehet, sőt még kisebbségi kormányzás, illetve új koalíciós felállás is elképzelhető.

A pénteki viharos és maratoni MSZP-elnökségi ülés után a szombati pártértekezleten Gyurcsánynak már nem volt más választása: kétezer szocialista előtt megtartott beszédében lényegében leváltotta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, ezzel hadat üzenve a szabad demokratáknak, akik viszont egyelőre kiállnak az általuk delegált tárcavezető mellett.

Itt tartunk most; március 31-e van, még csak huszonkét nap telt el a népszavazás óta, de az Országgyűlés már eltörölte a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat, minden bizonnyal jelentősen átalakítják az egészségbiztosítási törvényt, soha nem látott mélységekben van a két kormánypárt támogatottsága, az MSZP és az SZDSZ egymást sértegeti, a koalíciós válság egyre súlyosabb, Gyurcsány Ferencnek pedig mind a két széke inog. Már csak az a kérdés, hogy mikor távozik (legalább egyik posztjáról) a kormányfő-pártelnök.

Az egyetlen megoldás tehát, hogy előre hozott választásokat kell tartani - nyomatékosította tegnap Orbán Viktor a Fidesz huszadik születésnapi ünnepségén. A legnagyobb ellenzéki formáció most kétségtelenül tarolna, mérsékelt hangneme további eredményekkel járhat, ám a teljes sikert közelebb hozhatná egy árnyékkormány felállítása.

(Zsebők Csaba, Magyar Nemzet)