Fölösleges a nyári időszámítás?

Létrehozva: 2008. március 31., 16:54	nyomtat	küld

Romániában először 1932 és 1942 között vezették be, majd 1979 óta ismét alkalmazzuk, tehát egy emberöltő óta tekergetjük évente kétszer az óramutatókat előre-hátra anélkül, hogy kutatási eredmények igazolnák, valóban energiát takarítunk meg ezzel.

Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) munkatársa, Valentina Cojocaru szerint ugyanis nálunk nem készült ilyen felmérés. Egy, az Egyesült Államokban februárban megjelent tanulmány szerint viszont az óra átállításával nő az energiafogyasztás, mert a korábban kelők a fűtést is többet használják a hűvösebb tavaszi reggeleken, illetve nyáron a légkondicionálók huzamosabb használata miatt magasabb az áramfogyasztás.

A nyári időszámítás hasznosságát nem először kérdőjelezik meg. Az órák átállítását először Benjamin Franklin javasolta párizsi követsége alatt, egy 1784-ben megjelent szatirikus felhívásban. Ágyú- és harangszóval javasolta ébreszteni a hajnali órákban a franciákat, hogy így takarékoskodjanak a közvilágítást biztosító gyertyákkal, amelyek fölöslegesen égtek napfelkelte után is, mert nem volt, aki eloltsa őket. A párizsiak azonban rosszízű tréfaként könyvelték el az ötletet, és nem is fogadták meg a javaslatot. Nem járt jobban William Willett sem, aki 1907-ben javasolta az órák átállítását Nagy Britanniában.

Őt azzal is gyanúsították, hogy a délutáni golfozásra szánt időt szeretné igazából meghosszabbítani, ezért ugrasztaná ki korábban honfitársait az ágyból, de felmerült, hogy korán kelő lévén, egyszerűen irigyli a későn kelők hajnali álmát.

A nyári időszámítást végül az első világháború alatt vezették be, először Németországban 1916-ban, majd kevésre rá Angliában, Franciaországban és Magyarországon. Az Egyesült Államok 1918-ban döntött úgy, hogy ily módon takarékoskodik az energiával. Azonban nem állandósult a gyakorlat, országonként eltérő időpontokban felhagytak, illetve időnként újra bevezették az órák átállítását, Magyarországon például 1954-57 között is létezett időszakosan a nyári időszámítás. Az 1973-as olajválság nyomán azonban először Franciaország 1976-ban, majd a legtöbb nyugat-európai ország ismét alkalmazta a nyári időszámítást.

Az Európai Unió 1996-ban egységesítette a rendszert, ugyanis államonként eltérő időpontban történt az órák átállítása, Romániában például 1997-ig nulla és egy óra között. Az egységesen változó idő a vasúti és légi menetrendek, tőzsdei tranzakciók összehangolása miatt is létfontosságú volt, és egy-egy ország már akkor sem léphetne ki a rendszerből, ha energiatakarékosság szempontjából fölöslegesnek ítélné a nyári időszámítást. Az Egyesült Államok például 2007-ben úgy döntött, április első vasárnapja helyett március második vasárnapján állítja át az órákat, Kanada pedig 2008-ban kénytelen volt követni szomszédját.