Március 10.

Még szerencse, hogy a népszavazásnak nem lesznek politikai következményei. Rossz belegondolni, mi történne ma, ha mégis lennének. Amit látunk, az nem válság, hanem reform. És ez a reform is éppen úgy sikerült, mint a többi. Három hét telt el a népszavazás óta, és tegnap gyakorlatilag felbomlott a koalíció. Tegnap az Országgyűlésben felszólalt Kóka János, az SZDSZ egyik elnöke, és a "helyzetről" beszélt. A felolvasott szöveg szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal, hogy egyeztetés nélkül leváltotta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, felmondta a koalíciós együttműködést, és kihátrált saját reformjai mögül.

Létrehozva: 2008. április 1., 08:35	nyomtat	küld

Kóka János szerint a kormányfőből elfogyott az erő, az akarat és a képesség az ország megújításához. Egyúttal bejelentette: az SZDSZ április 30-tól visszahívja minisztereit és államtitkárait a kormányból. Mert: a szabad demokratákat nem a hatalom, hanem az ország sorsa érdekli. No, persze. Őket az.

Gyurcsány Ferenc gúnyosan mosolygott ugyan Kóka Jánosra, de néma maradt. Az ember, aki eddig vitázott, ha kellett, ha nem, most csak feszengett bársonyszékében. Talán átfutott az agyán, hogy annak idején miként döfte hátba Medgyessy Pétert, és lett helyette ő a kormányfő. Akkor Medgyessy Péter taktikázta el magát, most Gyurcsány Ferenc. Akkor Csillag Istvánnak kellett mennie, most Horváth Ágnesnek. Akkor lemondott a miniszterelnök, most nem fog. Még akkor sem, ha kisebbségi kormányzásra kényszerül.

Gyurcsány Ferenc a hét végi MSZP-s pártértekezleten mondott beszédével maga mellé állította a népszavazás utáni kudarc miatt lázongó szocialistákat. Ellenségképet adott maga helyett a tagságnak és a szimpatizánsoknak. Ennek a koalíciós partner megalázása volt az ára. A kormányfő nyilván tisztában van azzal, hogy az előre hozott választás az SZDSZ-nek sem érdeke. A szabad demokratákra az ország egy-két százaléka voksolna, az MSZP támogatottsága szintén hónapról hónapra döntögeti a negatív csúcsokat. Nincs olyan kormányfője a demokratikus világnak, aki ne mondana le ebben a helyzetben. Nincs olyan koalíció, amelynek pártjai ne bíznák előre hozott választásokra a döntést. Csak itt nálunk teremnek ilyenek. Mindent tönkretettek, amibe belefogtak, és közben azt is elrontották, amibe nem fogtak bele.

Április 30-ig még sok minden történhet, de Gyurcsány Ferenc sorsa megpecsételődni látszik; ha lesz is újra koalíció, az már egy másik történet. Két közutálatnak örvendő párt talán egyeztetget majd egy mindenki által elutasított programról, miközben a kormányzati munka teljesen leáll. Március 10-e lesz most harminc napig. Bár talán nem is baj, ha egy kis ideig nem kormányoznak. Hiszen az ország gazdasága a csőd szélén tántorog, a társadalom jelentős része pedig napi megélhetési gondokkal küzd. Ezt érték el, ennyire futotta tőlük. Maga a miniszterelnök mondta Őszödön: "Az a csapat, akire rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. Képes nagyjából programot adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást. Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor se."

Így igaz. Belegebedtek, és nem tudtak sem többet, sem jobbat. A jövő tényleg j-vel kezdődik. De nem Gyurcsánnyal folytatódik. Már Kóka is leírta őt. Ennél tényleg nincs lejjebb.

(Villányi Károly, Magyar Nemzet)