Súlyos vízhiány fenyeget Barcelonában

Létrehozva: 2008. április 18., 13:32	nyomtat	küld

Spanyolország északkeleti tartományában az utóbbi száz év legsúlyosabb aszálya pusztít. A föld porzik a szárazságtól, a vetés tönkrement, a tározókban alig van víz és több folyó kiszáradt. Az ötmilliós Barcelonában már elzárták a szökőkutakat, nem öntözik a parkokat, ritkábban tisztítják az utcákat és büntetik az ivóvízpazarlást; aki feltölti a kerti medencéjét vagy lemossa az autóját, 3000 euró (760 ezer forint) büntetést fizethet.

Az ország második legnagyobb városában a víztározók mérőberendezései alig 20 százalékos telítettséget jeleznek. Ha nem jön kiadós eső és az egyötödös szint alá csökken a készlet, akkor még ebben a hónapban bevezetik az elsőfokú vízügyi rendkívüli állapotot. Ez a háztartásokat nem érintené, de a szállodákat igen. Ha elzárják a vizet, akkor vége a turizmusnak - mondta Jordi Clos, a hoteltulajdonosok szövetségének elnöke. A barcelonai városimázs is tönkremenne, hiszen ilyesmi nem fordult még elő egy európai nagyvárosban sem.

Néhány félreeső katalán faluba már lajtoskocsikkal szállítják a vizet, mert kimerült minden tartalék. A tűzoltóság arra készül, hogy a sós víz talajkárosító hatása ellenére tengervízzel küzd meg az erdőtüzekkel. A katalán állami vízügyi hivatal majdnem 80 millió euróért leszerződtetett tíz hatalmas tartályhajót. Az egyik a 300 kilométerre fekvő Marseille-ből viszi majd az ivóvizet Barcelonába, egy másik pedig 600 kilométerről, egy almeriai tengervíz-sótlanító telepről.

Közben a spanyol lapok szerint kitört a belpolitikai vízháború. A frontok a katalán tartományi és a madridi kormány, Katalónia és a szomszédos tartományok, illetve Barcelona és más katalán városok között húzódnak. Szerezzenek maguknak vizet a Marsról - skandálta a tömeg nemrég egy gironai tüntetésen. Girona a Ter és az Onyar folyó találkozásánál fekszik 70 kilométerre Barcelonától, és lakói semmiképpen nem akarják, hogy a folyók vizét elvezessék a tartományi főváros felé.

Barcelona a Sergét, a legnagyobb vízhozamú spanyol folyó, az Ebro egyik mellékágát is megcsapolná. A 170 kilométer hosszú csatorna terve már el is készült, de az Ebro és mellékfolyói felett rendelkező központi kormány nem engedélyezi az építkezést, amely ellen Aragónia és Valencia is tiltakozik, holott a katalánok ígérte szerint a csatorna csak átmeneti szükségmegoldás lenne 2009-ig, amíg elkészül a barcelonai tengervíz-sótlanító.

De hát Katalónia is Spanyolország része - mondta felindultan José Montilla, a katalán kormány elnöke. A kijelentés igen szokatlan egy olyan tartomány vezetőjétől, amely elszántan küzd saját nyelvéért és az önállóságért. Francesco Baltasar környezetvédelmi miniszter is meglepetést okozott: az ökoszocialista politikus saját bevallása szerint a Monserrat-i Szent Szűzhöz, Katalónia védőszentjéhez imádkozik esőért, pedig köztudottan ateista.