Kuncze for president

Itt valahol, ott valahol négy-öt SZDSZ-es összehajol. Ezt látjuk hetek óta a fővárosi utcasarkokon: nem lehet nem odanézni. Buktaszag terjeng: úgy néz ki, hogy a legnagyobb verbális rendszerváltó párt, amelyik tizennyolc éve a legöblösebben kommunistázott, még másfél évtizedig sem élvezheti árulása gyümölcseit, amiért puszta haszon- és hatalomvágyból lepaktált a posztkommunistákkal. A piros helikopterről beejtőernyőzött Kóka János végképp padlóra vitte a pártot, amely már őelőtte is négykézláb közlekedett az asztal alatt.

Létrehozva: 2008. április 23., 07:01 \| Utoljára frissítve: 2008. április 23., 07:11	nyomtat	küld

A koalícióból való kilépés teátrális gesztusa után a klientúra azzal szembesült: májustól kieshet az állami felügyelőbizottságokból, regionális tanácsokból, s így már nem is olyan jó móka a kormányt kívülről támogatni. (Például az antiliberális Szilvásy megmentése ügyében.) A "liberális" végromlás a Kuncze-érában kezdődött, de a messzeség megszépítő: még Konrád György is reaktiválta magát, hogy Kuncze Gábort a pártmessiás szerepébe pofozza. Elvégre ha az állami pénzek bedugulnak, nehéz lesz lánglelkű piacpárti héroszként állni a vártán. Kuncze visszatérését most olyan aláírók szorgalmazzák, akik annak idején óriásplakátokon köszönték meg neki a távozását. (Más plakátok szerint a liberalizmus elsikkasztása fűződött a nevéhez.) Amikor Orbán Viktor tért vissza pártja elnöki székébe, a liberális sajtó epébe mártotta tollát. Mára kifogyhatott a tinta. Nem kell hallgatózni: a síri hangulatról Kőszeg Ferenc alapító atya tudósít a neten. "A múlt héten kötetlen beszélgetésre gyűlt össze néhány tucat értelmiségi. Közös bennük egyedül az volt, hogy valamennyien úgy érezték: nem fognak örülni, ha Orbán Viktor miniszterelnök lesz. Bár a társaságban szép számmal akadtak újságírók is, a sajtót mint hírközlő szervezetet kizárták a magánjellegű összejövetelről" - vázolja fel a Hírszerzőn a titkos sajtószabadság holdudvari híveinek eszmei kovászát, az Orbán-gyűlöletet. Nehéz eldönteniük e derék reálpolitikusoknak, hogy Orbánnal a fasizmus jön-e vissza vagy csak a horthyzmus. "Látszott, hogy némelyek már készülnek a Fidesz-korszakba való békés belenövésre" - véli Kőszeg, de remélhetőleg nem a Fideszbe való belenövésre gondolt. Húzni kell az időt, valahogy visszacsenni magukat a koalícióba: "az örök lúzer" Fodor Gábor "behízelgő" szavai szerint "új programmal és új emberekkel". Kőszeg szerint Fodor magára gondolt, ám mások Kunczéra. Kóka már selyemzsinórt kapott, mert "szerencsétlen bohócnak látják, aki a pannon pumával meg a dübörgő gazdasággal megalapozott hírnevét csak megkoronázta a mostani kirohanásával".

A Bauer Tamás szerint faji alapon elnökké emelt Kunczéról Kőszeg úgy gondolja: "koalíciós miniszterelnök-helyettesként dörmögő humorával meg tudta teremteni a szuverenitás látszatát", ám "új országos főkapitányjelöltként a Borsod megyei főkapitányt kellett a miniszterelnök elé terjesztenie, akinek az volt a legfőbb érdeme, hogy segített homályba burkolni Horn Gyula autóbalesetének körülményeit". Fertő! Kuncze még az övéi szerint is falazott a gyanúsan karambolozó Hornnak. És ez a látszatember lenne a megmentő! Kuncze for president - de a dörmögő humorzsák inkább a Bia-Projekt Zrt. felügyelőbizottságának elnökségét érti ezen. A törökbálinti ingatlanbizniszbe már Keller László is belebukott polgármesterként. Az illető cég vezérigazgatója pedig az a Pimper Richárd, aki Gál J. Zoltán helyettese volt a kancellárián, ahonnan decemberben gyanús "targoncatenderek" miatt kellett távoznia. A csaló párt örvén a polgári stíl nem tolvajbandázik, úgyhogy szerényen csak annyit jegyezzünk meg: ennek a kizsigerelt országnak nincsen erre további két éve.

(Csontos János, Magyar Nemzet)