Az élelmiszerválság lehetséges okai és megoldásai

Létrehozva: 2008. április 25., 10:49	nyomtat	küld

Az ENSZ szakértői szerint legalább ekkora összefogásra lenne szükség most is, hogy megfékezzék az élelmiszerárak globális elszabadulását és a világméretű éhínség kialakulását. A szőkőár esetében azonban az adományozóknak nem kellett önkorlátozást vállalniuk. Most viszont enélkül nem lesz megoldás.

A Világbank adatai szerint a búza ára március óta 130 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerekért átlagosan 83 százalékkal kell többet fizetni, mint három éve. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 37 országot fenyeget éhínség. Öt másodpercenként éhenhal egy gyerek, pedig a világ agárgazdasága minden probléma nélkül képes volna 12 milliárd ember napi ellátására is.

Haititól Egyiptomon át a Fülöp-szigetekig éhséglázadások törtek ki. Most még csak a harmadik világban nagy a baj, de ahogy Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő egy strasbourgi plenáris vitában rámutatott: Európában 100 millió, Magyarországon pedig 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Ők már most sem tudnak elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert vásárolni. Gráf József agrárminiszter szerint egyébként Magyarországon idén 10 százalékkal emelkednek az élelmiszerárak.

A szakértők szerint a világméretű válságnak több oka van. Az egyik az, hogy a fejlett országok élelmiszer helyett egyre nagyobb mennyiségben bioüzemanyagot állítanak elő a megtermesztett növényekből. Felelős a kialakult helyzetért a klímaváltozás, a tőzsdei spekuláció, a fejlődő országok támogatásának csökkentése, az indai és kínai élelmiszerkereslet növekedése, valamint az, hogy az Európai Unió elavult agrártámogatási rendszere arra ad pénz a gazdáknak, hogy ne termeljenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Afrika után most már Dél-Európában, Indiában és Kanadában is vízhiány van.

Eddig csak rövidtávra szóló részmegoldások születtek. Az Európai Bizottság 120 millió euróval segíti a fejlődő országok ellátását. Nagy-Britannia 455 millió fonttal járul hozzá a válság elleni harchoz. Franciaország az idei évre 60 millió euró kifizetését ígérte, 2012-ig pedig összesen egymilliárd eurót ad az afrikai mezőgazdaság fejlesztésére. Ezen kívül Párizs szünetelteti az élelmiszernövényekből készülő etanol gyártásának támogatását.

A politikusok és a szakértők egyetértenek abban, hogy hosszú távon csak az jelent megoldást, ha Európa és az Egyesült Államok növeli az agrártermelését, és abból nem üzemanyagot állít elő, hanem élelmiszert.