Sorsdöntő választás előtt Szerbia: Európa vagy Oroszország?

2007 januárjától számítva vasárnap immár negyedszer járulnak az urnákhoz a szerb választópolgárok, ahol újra sorsdöntő kérdés előtt állnak. A radikálisok győzelme esetén Oroszország, míg a demokrata erők sikere az Európai Unió (EU) felé nyitná meg az országot. Elképzelhető, hogy a szoros végeredmény miatt újabb választást kell tartani, de ezt a lehetőséget az összes politikai erő elkerülné. A magyar pártok hosszú idő után újra egységesen indulnak, és legalább 5-7 helyre számítanak az új belgrádi parlamentben.

Létrehozva: 2008. május 10., 12:19 \| Utoljára frissítve: 2008. május 10., 12:21	nyomtat	küld

2008. február 17-én Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenséget, amellyel a szerb belügyekben egyfajta dominóhatás indult el. A Nyugat-barát kormány március elején szétesett, és március 13-án Borisz Tadics feloszlatta a parlamentet, új választást írt ki május 11-re. A kormány felbomlását Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS-NS) vezetőjének kilépése okozta, mivel a politikus véleménye szerint Szerbiának Koszovóval együtt kell az EU-ba belépnie, míg a Tadics vezette Demokrata Párt (DS) szerint az EU-n belül is vissza lehet szerezni Koszovót, és az ország számára elsőrendű fontosságú az uniós tagság.

A korábbi sorsdöntő választások

Szerbiában legutóbb 2007 januárjában tartottak parlamenti választást, ahol a Szerb Radikális Párt (SRS) győzött, azonban a parlamenti többséget nem tudta megszerezni. Kormányt alakítani a Tadics-Kostunica kettős köré tömörülő erők tudtak, és a 250 fős parlamentben 192 hellyel rendelkeztek. A magyar pártok a választáson külön indultak, ennek eredményeként a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) csupán 52 ezer szavazatot kapott, ami 3 helyet jelentett Belgrádban. 2008 januárjában elnökválasztást tartottak déli szomszédunknál, akkor 2004 után ismét a Nyugat-barát Tadics kerekedett felül Tomiszlav Nikolicson, a radikálisok vezetőjén. Tadics a második fordulóban 51,19, míg Nikolics 48,81 százalékot szerzett. A délvidéki magyarság egyetlen jelölttel szállt be a küzdelembe, és Pásztor István több mint 93 ezer szavazata kiváló eredménynek számított.

Kelet vagy Nyugat?

Vasárnap előrejelzések szerint rendkívül szoros eredményekre lehet számítani. Valószínűleg öt párt fog a parlamentbe bejutni, ezenkívül az országban élő kisebbségek fognak mandátumhoz jutni. Az első hely az SRS és a DS között fog eldőlni, a két tömörülés közti különbség a hibahatáron belül van, így megjósolhatatlan a győztes kiléte. Az SRS kormányra kerülése esetén Szerbiát Oroszországhoz kötné, míg a DS folytatná az integrációs folyamatot.

A legfőbb kérdés, hogy milyen koalíció fog létrejönni. Az biztosnak tűnik, hogy a Kostunica vezette párt nem fog a demokratákkal koalícióra lépni, ami azt jelentheti, hogy a radikálisokkal együtt körülbelül 120 helyük lesz a parlamentben. A két kisebb politikai erő, a Szerb Szocialista Párt (SPS) és a Liberális Demokrata Párt (LDP) egyaránt 6-7 százalékra számíthat. Közülük eddig csupán a liberálisok álltak a Tadics vezette demokraták mellé, míg a szocialisták kivárnak. Jól látható tehát, hogy könnyen teljes patthelyzet alakulhat ki, így elképzelhető, hogy pár hónap múlva újra voksolni kell déli szomszédunknál.

Pásztor István vezetné Szabadkát

A magyarok számára kettős tétje van a hétvégi voksolásnak: az országos mellett Vajdaságban tartományi választást is rendeznek. A korábbi sikertelen szereplesék után fogalmazódott meg az egységes indulás, ami szerencsére már idén januárban megvalósult. A Magyar Koalíció bízik benne, hogy sikerül növelni a januárban megszerzett 93 ezer szavazatot, és Pásztor Istvánnak elnyernie Szabadka polgármesteri székét. A felmérések egyelőre igazolják a várakozásokat, mivel a kisebbségi szerveződések 100-130 ezer szavazatra számíthatnak, ami 5-7 helyet jelenthet az új belgrádi törvényhozásban. A várható patthelyzet miatt a Magyar Koalíció így királycsináló helyzetbe kerülhet.

(mno.hu)