Az EP "csomagban" döntene az uniós csúcsposztokról

Létrehozva: 2008. május 20., 15:24	nyomtat	küld

Az Európai Parlament arra szeretné kérni a tagállamokat: menjenek bele abba, hogy az Európai Tanács új elnökét, valamint az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt(mindkét posztot a Lisszaboni Szerződés hozza létre) csak a 2009-es európai parlamenti választás után nevezzék ki. Az EP mindamellett azért lobbizik, hogy a csúcsposztokról "csomagban" döntsenek, mégpedig az Európai Bizottság új elnökének, valamint az EP új vezetőjének személyével együtt. (Az új összetételű Bizottság egyébként 2009. november 1-jén kezdi meg működését.)

A jelenlegi forgatókönyv szerint a Lisszaboni Szerződés - a tagállami ratifikációs eljárásokat követően - 2009. január 1-jén lépne életbe. Ebben az esetben azonban a Tanács új elnökét és az EU-külügyminisztert legkésőbb ez év végén ki kellene nevezni. Többen ugyanakkor attól tartanak, hogy egy efféle szcenárió esetén igencsak nehézkes lenne politikailag kiegyensúlyozott döntést hozni a 2008 végén és a 2009 őszén esedékes kinevezéseknél - mégpedig a 2009 júniusára tervezett európai választások eredményének megismerése előtt.

A brüsszeli székhelyű Agence Europe értesülései szerint Jean-Luc Dehaene (belga, néppárti) EP-képviselő titokban egy olyan jelentést készít elő, amely az új reformszerződés intézményi hatásait taglalná (a tervezetet június végén vitatja meg az EP alkotmányügyi bizottsága), és a főbb frakciók már most amellett érvelnek, hogy a négy csúcsposztról csak az európai választások után döntsenek.

A szakbizottság elnöke, Jo Leinen (német, szocialista) a Le Soir szerint azt mondta: az EP azt fogja kérni, hogy vegyék tekintetbe a polgárok szavazatait és halasszák el a kinevezéseket. Leinen szerint ezt a kérést hivatalosan a Jean-Luc Dehaene által készítendő jelentés fogja megfogalmazni, a témafelelős ugyanakkor nem kívánta kommentálni a napilap értesüléseit.

Mindeközben néppárti kollégája, a francia Alain Lamassoure erőteljesen támogatta azt az elképzelést, hogy a négy kinevezés egyidőben történjék meg. Szerinte a folyamatnak az Európai Bizottság elnökének a kinevezésével kell kezdődnie (ez szerinte a legfontosabb poszt), aminek tükröznie kell az európai szavazók választását. (A Néppárt jelöltje egyébként nagy valószínűséggel a jelenlegi elnök, José Manuel Barroso lesz a posztra.) A tagállamok - a politikai és földrajzi egyensúlyt figyelembe véve - csak ezután szavazhatnának az Európai Tanács új elnökéről, és nevezhetnék ki az új uniós külpolitikai főképviselőt.

A Zöldek társelnöke, Monica Frassoni politikai és jogi szempontból is kivitelezhetőnek nevezte a kinevezések esetleges elhalasztását. Graham Watson, a liberális képviselőcsoport feje a Le Soir-ban teljesen elképzelhetőnek nevezte azt, hogy egy ország nem ratifikálja majd időben a Lisszaboni Szerződést, vagy nem nyújtja be időre a ratifikációra bocsátott dokumentumokat, ami meggátolná, hogy a szerződés 2009. január elsején életbe lépjen. Ez az elképzelés egyébként egyre inkább teret nyer az EP-ben. Egyes képviselők szerint a 2009. január 1-től az EU soros elnökségét átvevő Csehországnak állna érdekében a ratifikáció és így a szerződés életbe lépésének elhúzása. A csehek ugyanis attól tartanak, hogy a hivatalba lépő új állandó elnök háttérbe szorítaná a cseh elnököt és a miniszterelnököt a hathónapos időszakban.

A Bizottság állítólag támogatná az ötletet, hogy mind a négy vezetőt 2009-ben nevezzék ki, de hivatalosan nem kommentálja a felvetést, mondván, meg kívánja várni a ratifikációs eljárás végét. Nem hivatalosan ugyanakkor többen úgy vélik, hogy ha az európai választások után "csomagban" döntenének a kinevezésekről, akkor annak több értelme lenne, és mindenkinek az életét jelentősen megkönnyítené.