Politikusok és civilek két XVIII. kerületi beruházás ellen

Létrehozva: 2008. május 22., 14:31	nyomtat	küld

A két politikus és a civil szervezetek szerint a Csepel szigeten épülő szennyvíztisztítóban visszamaradó iszapot szállítanák a tíz kilométerrel távolabb lévő Cséry telepi szennyvíziszap-komposztálóba. A számítások szerint évente mintegy 100 ezer tonna nehézfémekkel, gyógyszer maradványokkal szennyezett iszapot teherautókkal szállítanák a telepre.

Illés Zoltán elmondta: a telepet üzemeltető cég fővárosi tulajdonban van. A szennyezett iszap utaztatásával tovább növelnék a környezeti terhelést, ráadásul a tervek szerint a cég az első évben saját telephelyén, amely régen szemétlerakó volt, terítené az anyagot, de másfél év elteltével eladná továbbhasznosításra a tisztítatlan iszapot.

A politikus szerint ez további környezetszennyezéssel járna.

Szalkai István rámutatott: kezdeményezésére fővárosi városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság jövő héten dönt arról, hogy az iszap környezettudatos hasznosítására nyílt, nemzetközi pályázatot írnak ki. Mindenképpen kívánatos lenne, hogy a szennyvíziszapot ne kelljen utaztatni, hanem Csepelen dolgozzák azt fel - tette hozzá.

Pethő Ágota, a Zöld Sorompó Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület képviselője elmondta, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatón négy XVIII. kerületi civil egyesület együttműködési megállapodást írt alá, amelyben rögzítik, hogy közösen lépnek fel a Cséry telepi szennyvíziszap-komposztáló üzembe helyezése, valamint a külső keleti körút megépítése ellen.

A külső keleti körút megépítése nem enyhítené, hanem növelné a kerület közútjainak terheltségét és tönkre tenné a Halmi-erdőt - mutatott rá.

Korábban mintegy 4.500 aláírás gyűlt össze a Fővárosi Önkormányzat által tervezett, 2x2 sávos külső keleti körút megépülése ellen, mivel az csendes, kertvárosi, zöldövezeti részen haladna keresztül, továbbá felszíni vezetéssel kettévágná a pesti oldal legnagyobb összefüggő erdejét, a Halmi erdőt.

A beruházás elfogadtatása érdekében az önkormányzat március 30-ára helyi népszavazást írt ki, a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében ugyanakkor kimondta, hogy szakszerűtlenül fogalmazták meg a népszavazási kérdést.

Az út megépülése esetén a XVIII. kerületben előreláthatóan mintegy 60-80 ingatlant kisajátítanának, és Pestszentlőrinc legcsendesebb zöldövezeti, lakott területén haladna keresztül.