Itt a meleg, de óvatosan a klímával!

Létrehozva: 2008. május 28., 11:56	nyomtat	küld

A légkondicionálók és minden olyan készülék, amely cseppekre bontja a vizet, könnyen bejuttathat a légutakba kellemetlen betegségekhez vezető kórokozókat - mondja dr. Axmann Ágnes, a Trópusi és Utazási Betegségek Intézetének orvos igazgatója, aki cseppet sem csodálkozott azon, hogy vannak betegek, akik például a repülőn szedtek össze kellemetlen légúti betegségeket. Újabban az utas már nem minden gépen tudja maga szabályozni a levegő mozgását, gyakran központi rendszerek fújják a levegőt a közös légtérbe, és ha nem kellően karbantartott a szerkezet, ártalmas lehet. De ahol megvan a szabályozás lehetősége, például otthon, a munkahelyen vagy a kocsiban, ott sem biztos, hogy egészséges levegő áramlik ki a készülékekből. Sőt gyakran baktériumokkal, tüdőgyulladást okozó aspergillus gombával vagy atipikus kórokozókkal fertőzöttek a rendszerek.

Kockázatosak lehetnek a szökőkutak berendezései, a jacuzzik vagy a kórházak zuhanyrózsái és vízcsapjai. Egy korábbi vizsgálat kimutatta, hogy a kórházak nagy részében a melegvíz-csapok és -vezetékek tele vannak kórokozókkal, méghozzá olyanokkal, amelyek a hagyományos antibiotikumokkal szemben ellenállóak. A vízvezetékekben olyan vékony filmrétegként rakódik le a baktériumokkal, gombákkal teli szennyeződés, amelyek 25-45 Celsius-fokon szaporodnak, és ha újra elindítják a rendszert, a vízzel együtt kijutnak, és fertőznek.

Ezért már nem elég a légkondicionálóknál a szűrőbetéteket cserélni, biológiai módszerekre is szükség van. A cégek szinte üzleti titokként kezelik, hogy melyik milyen módszerrel lép fel a kórokozók ellen. A baktériumok és a gombák a klóros és ózonos fertőtlenítőszerekkel szemben is gyakran ellenállóak. A legújabbnak és leghatásosabbnak az UV-szűrést tartják.

Ha valaki a lakásban azt érzi, hogy kellemetlen szagok jönnek a zuhanyozóból, a melegvíz-csapból, akkor ajánlatos a vezetéket, a csapot 55 Celsius-foknál melegebb vízzel átmosni. A kórházak melegvíz-csapjai különösen veszélyesek lehetnek, mert azokban olyan kórokozók lehetnek, amelyek már teljesen ellenállókká váltak az antibiotikumokkal szemben. Aki pedig repülőút után vagy nyáron olyan felső légúti betegséget tapasztal, amely tartós, köhögéssel, fáradtsággal, torokfájással, szempirossággal jár, és még a szokásos antibiotikumokra sem reagál, ajánlatos olyan betegségekre gyanakodnia, amelyeket a légkondik vagy a vízvezetékek terjesztenek.

Magyarországon az irodai és otthoni klimatizáló berendezések tisztítása és fertőtlenítése még nem elterjedt gyakorlat. Maguk a klímák viszont meglehetősen népszerűvé váltak az utóbbi években, s emiatt megszaporodtak a légtérhűtéssel összefüggésbe hozható egészségügyi problémák is.

A klímaberendezésekbe bejutó levegő pormentesítéséről szűrő gondoskodik, ezt általában havonta cserélni szokták. Csakhogy a por egy része a szűrőn is keresztülmegy, és a készülék belsejében, vagy a csőrendszerben lerakódik. Ha a porba nedvesség kerül, kész a baktérium-táptalaj: a kórokozók tisztítás híján éveken át zavartalanul szaporodhatnak.

- Nem kizárólag a legionellabaktérium élhet a klímaberendezésekben, de kétségkívül ez a legismertebb, és talán a legelterjedtebb is - állítja Neil Gusztáv, az egyik, klímatisztítással is foglalkozó budapesti épületgépészeti cég vezetője. Gyakori klímabaktériumnak számít a sebfertőzést okozó Pneudomonas aeruginosa is. - Azokban az országokban, ahol a klimatizálásnak már hagyománya van, szigorú előírásokkal szabályozzák a berendezések tisztítását. A vonatkozó uniós előírás (az épületenergetikai direktíva) szerint a nedves klímákat legalább kétévente, a száraz berendezéseket legkevesebb háromévente fertőtleníteni kell - szögezi le a szakember. Hazánkban ennek egyelőre nyoma sincs: a Budapesten a rendszerváltás óta felépült mintegy 260, viszonylag korszerű irodaház kevesebb mint tíz százalékában (többek között a Bank Centerben, az MKB központi épületében, a West Endben) végzik el rendszeresen a kórokozók eltávolítását. Jellemzően azokban, amelyek külföldi tulajdonban vannak, ott ugyanis a tulajdonosok odahaza már megszokták, hogy a rendszeres ellenőrzések nyomán komoly büntetést kockáztatnak, ha a tisztítást elmulasztják. Magyarországon viszont egyelőre nincs ilyen ellenőrzés.

- Az irodaépületeket jellemzően hitelből építették, a kiadhatóság érdekében a bérleti díjakat alacsonyan kell tartani, az üzemeltetők a klímán is spórolnak - fogalmaz Neil Gusztáv. Idehaza a jogszabályok tételesen csak a kórházakban írják elő a légtechnikai rendszerek folyamatos ellenőrzését, de például a bevásárlóközpontokra, szállodákra, irodaházakra nem vonatkozik hasonló szabályozás. Az ÁNTSZ adatai szerint a vizsgált intézmények vezetékesvíz-rendszerében rendszeresen (mintegy 50 százalékos arányban) előfordul a legionellabaktérium, a klímaberendezések fertőzöttségéről viszont mérések nélkül nincs hasonló adat.

Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet főosztályvezetője kifejtette: nem az amúgy is nehezen diagnosztizálható legionellafertőzés a legnagyobb probléma. Vannak olyan furcsa, tömegesen előforduló panaszok, amelyeket egyértelműen a légkondicionálással hoznak összefüggésbe. Közülük a leggyakoribb a megfázás, de ide tartoznak a szempanaszok (szárazság, gyulladás), illetve az allergiás reakciók is, a csővezetékekben ugyanis nemcsak élő kórokozók, hanem allergén anyagok is felhalmozódhatnak. (A lapunk által megkérdezett allergológusok szerint ugyanakkor az allergiás betegeken segíthet is a klíma, a készülékek ugyanis szűrik és - bizonyos típusok esetében - párásítják a levegőt, ami csökkenti a belélegezhető pollenek mennyiségét.)

Klímatelepítéssel és -karbantartással több száz vállalkozás foglalkozik, klímafertőtlenítéssel viszont csak néhány. A művelet során robotizált kefe járja végig a berendezés csőrendszerét, az ellenkező oldalon pedig egy "porszívó" szippantja be a fellazított lerakódást. Ezután az egészségügyi gázmester fertőtlenít. A folyamat végén a közegészségügyi intézet laborvizsgálattal ellenőrzi a készülékből kilépő levegőt, és bizonyítványt ad a baktériummentességről. Mindez a légtechnikai csővezeték hoszszától és bonyolultságától függően három-hétezer forintba kerül méterenként. (Az előzetes közegészségügyi felmérést - amelynek során ellenőrizhető, hogy van-e kórokozó a rendszerben - mérőpontonként tízezer forintért végzik el.) Mint Neil Gusztávtól megtudtuk, az üzemeltetők a vizsgálatot és a tisztítást nem mindig önszántukból rendelik meg: arra is akadt már példa idehaza, hogy a dolgozók pert indítottak a munkáltató ellen a sok panaszt okozó klímaberendezés miatt.