Megismétlődnek a 635 millió évvel ezelőtti folyamatok?

Hirtelen változott meg a Föld éghajlata 635 millió évvel ezelőtt a felszabaduló metángáz következtében, és mostanában is hasonló folyamatok zajlanak - ismerteti a Live Science egy ausztrál kutatócsoport eredményeit.

Létrehozva: 2008. május 30., 13:29	nyomtat	küld

Hirtelen és nagymértékben megerősödött a globális fölmelegedés 635 millió évvel ezelőtt, köszönhetően az üvegházhatást előidéző metángáz váratlan felszabadulásának - írja a Live Science tudományos portál. Ekkor éppen jégkorszak volt a bolygónkon, ezért "Hógolyó Földnek" nevezik ezt az időszakot.

A metán a jégrétegek közül szabadult fel, először fokozatosan, majd egyre gyorsabb ütemben. A jégrétegek közötti szilárd metán azután alakult át gázzá, hogy a jég elkezdett olvadni, és így csökkent a nyomás a metánon.

Az átalakulás az ismert legkorábbi esete annak, amit a tudósok "klimatikus fordulópontnak" hívnak. A nagy kérdés most az: megtörténhet-e ez mégegyszer?

A Kaliforniai Egyetem geológusa, a témával foglalkozó kutatócsoport vezetője, Martin Kennedy szerint egy váratlan és katasztrofális globális fölmelegedés a nagyon hideg, tartós klimatikus állapotból nagyon meleg, ugyancsak tartós állapotba vezet - mindenféle szünet és átmenet nélkül.

Mennyire érzékeny a ravasz?

Amit most tudni szeretnénk, az a "ravasz érzékenysége" - mondta Martin Kennedy. Mennyi ideig tart az átalakulás az egyik tartós állapotból a másikba? És elérhetünk-e mostanában valami ilyesmit a túlzott széndioxid termeléssel?

A mocsárgáznak is nevezett metán színtelen, szagtalan anyag. Mint üvegházhatású gáz, harmincszor hatásosabb, mint a széndioxid. Metán-zárványok ma is léteznek az Antarktisz jege alatt, az altalajban és az óceánok alatt a kontinentális talapzatokban. Martin Kennedy úgy véli, hogy minimális fölmelegedés is kiszabadíthatja ezt a metánt, amelynek következtében több tíz fokkal megemelkedhet az átlaghőmérséklet a bolygónkon.

A kutatócsoport több száz mintát gyűjtött tengeri üledékből Dél-Ausztráliában, hogy tartós izotóp-analízisnek, egy, a klímakutatásokban használatos módszernek vessék alá azokat. Az oxigénizotóp-változat eddigi legtöbb fajtájára bukkantak - ez pedig azt jelzi, hogy a jégrétegek olvadnak, és így destabilizálják a köztük található zárványokat.

Most egy kísérletet végzünk a Föld klimatikus rendszerével - nyilatkozta Martin Kennedy, hozzátéve: tanúja vagyunk egy, még sosem látott gyorsaságú fölmelegedésnek, anélkül, hogy tudnánk, milyen rejtett instabil pontok vannak a klimatikus rendszerben, és hogy ezek hogyan befolyásolják a Föld életét.

(inforadio.hu)