Kósa Lajos reagálása a Debreceni Közgyűlés által adott innovációs adókedvezmények kapcsán felvetett kérdésekre

Létrehozva: 2008. június 3., 18:33	nyomtat	küld

A magyar sajtóban ma megjelent hírekkel ellentétben álláspontunk szerint a kutatás-fejlesztést folytató vállalkozások számára nyújtott adókedvezmény nem ellentétes az uniós joggal! Lássunk egy kis magyarázatot:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése annak érdekében módosította a helyi adókról szóló 35/1999. (XII.10.) Kr. számú rendeletét, hogy a technológiai innovációra épülő, magas szellemi hozzáadott értéket alkalmazó vállalkozások megtelepedését és megtartását ösztönözze a városban.

A módosítás lényege, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított költségek legfeljebb a fizetendő iparűzési adó 80 százalékáig elszámolhatóvá váltak. A helyi rendelet álláspontunk szerint összhangban van az Európai Bizottság - lisszaboni célkitűzést támogató - programjával, amely szerint az EU-ban 2010-re a K+F célú kiadások arányának el kell érnie a GDP 3 százalékát. A bizottság elismeri, hogy a cél az, hogy az adópolitika nagyobb mértékben járuljon hozzá a tudás alapú gazdaság eléréséhez, azáltal hogy több K+F befektetést eredményező, következetes keretszabályt állapít meg és javítja a belső piac működését.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a vállalati kutatási-fejlesztési ráfordítás ösztönzését a tagállamok számára az adórendszeren keresztül látja megvalósíthatónak, ezzel egyidejűleg közleményében tisztázta az adókedvezmények jogszerűségét az uniós jogszabályok tükrében, illetve felvetette a tagállamok felelősségét is a harmonizáció megteremtése kérdésében.

Az iparűzési adót érintő önkormányzati rendelkezés valóban felveti az állami támogatás nyújtásának kérdését, azonban figyelemmel a 994/98/EK tanácsi rendeletre a kutatás-fejlesztés javára biztosított támogatás összeegyeztethető a közös piaccal, ha az nem szelektív, azaz nem tesz különbséget a vállalatok mérete, székhelye vagy ágazata szempontjából és ha megkülönböztetés nélkül minden cégre, illetve minden áru és szolgáltatás előállítására vonatkozik.

Tekintettel arra, hogy a fenti tárgykört szabályozó EK 93. cikke (2) és (3) bekezdései közvetlen hatállyal bírnak, az önkormányzati jogalkotás -- függetlenül a tagállami intézkedés (törvény) tartalmától - a magán és jogi személyek számára jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Ezért álláspontunk szerint az önkormányzat adórendelete nem ellentétes a közösségi jogszabályokkal.

Debrecen gazdaságfejlesztési programjának fő célkitűzése, hogy a helyi gazdaság fejlődésének hajtóerejét a magas hozzáadott értékű iparágak és szolgáltatások adják. Ezek azon tulajdonságainkra építhetnek (egyetemi háttér, magasan képzett munkaerő, infrastrukturális adottságok), melyek Debrecen városában leginkább rendelkezésünkre állnak - és példaként szolgálhatnának akár a magyar gazdaságfejlesztés számára is. Ezeket a törekvéseinket visszaigazolja, hogy Debrecenben jelentős fejlesztést hajtott végre az informatikai területen a SEI, a T-Systems és a British Telecom, míg a szintén magas hozzáadott értéket termelő területnek számító egészségügyben az Omninvest, a TEVA és a Richter. Debrecen város önkormányzata - és tulajdonképpen a magyar önkormányzatok mindegyike - az ipari, illetve a termelés-ösztönző beruházások támogatásában mára elérte korlátait, és nehezen tudja kivédeni a magyar adó-, és szabályozó rendszer elavultságát és visszásságait, amelyek ráadásul pont az alacsony költséghányaddal dolgozó high-tech iparágakat sújtják a legjobban.

A kutatás-fejlesztést folytató cégeknek adott adókedvezmény körül kialakult polémia az európai uniós jogharmonizáció hiányosságai mellett rámutat a magyar gazdaság mai legégetőbb problémájára: a világos koncepcióval, határozott szándékokkal és iránnyal bíró, illetve a szükséges feltételeket megteremteni képes nemzeti gazdaságpolitika hiányára.

Kósa Lajos
Debrecen város polgármestere