Több mint másfél száz hulladéklerakó nem EU-konform

Létrehozva: 2008. június 11., 08:20	nyomtat	küld

Magyarország jól áll az uniós vállalások és kötelezettségek teljesítésében. Bizakodóak lehetünk, hogy teljesíti Magyarország a kötelezettségeit, de sok múlik a végrehajtókon, az önkormányzatokon és az uniós támogatások megszerzésén. A lerakók bezárása ugyanakkor sok problémát okozhat - mondta Markó Csaba, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI-nek .

Egy 2000-ben készített felmérés szerint az akkori 1300 hulladéklerakó 90-95 százaléka nem felelt meg az uniós normáknak. Azóta több mint ezer ilyen szeméttelepet bezártak, azonban 150-170 kisebb lerakó még most is működik - mondta a főosztályvezető-helyettes. A minisztérium számításai szerint összességében már ma is van elég lerakó az országban, ezek eloszlása azonban nem egyenletes: vannak olyan területek, ahol az eddigi "faluszéli szemétdomb" helyett 30-40 kilométerre kell szállítani a hulladékot. Az önkormányzatok ezt sokszor nem vállalják és a régi, megszokott szeméttelepet használják, annak ellenére, hogy elkészült az új hulladéklerakó - tette hozzá. A minisztérium szerint problémák vannak a szemétlerakással például Győr-Moson-Sopron megyében és a Dél-Dunántúlon, tehát ott, ahol sok a kis település.

Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke úgy vélte: további "fehér foltok" is vannak Magyarországon, amely területeket nem fedik le a nagy rendszerek. Példaként említette Pest megye északkeleti és Nógrád nyugati részét; a Budapesttől délre, a Kiskunság felé eső területet, Ócsa, Dabas és Izsák körzetét.

A civil szervezet úgy látja, hogy mivel 2009-re nagyon sok lerakót kell még bezárni, a közeljövőben hirtelen kapacitásgondok jelentkezhetnek. Ráadásul az uniós szabályoknak nem megfelelő hulladéklerakókat kevés bezárni, szükség van a bekerítésükre, őrzésükre és rekultiválásukra is. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok helyen "féllegálisan", az önkormányzat jóváhagyásával hordják a már bezárt helyekre a szemetet - mondta Szilágyi László.

Az önkormányzatok azért nem tudnak csatlakozni az új lerakókhoz, mert az túl drága számukra. Ha mégis az új lerakókba szállítják a hulladékot, akkor ugrásszerűen kell növelniük a szemétdíjat. Épp ezért, ahol átadták a nagy lerakókat, a kistelepülések környékén nagyon nagy mértékben megnövekedtek az illegális szemételhelyezések - tette hozzá.

A HuMuSz álláspontja szerint a nagy hulladéklerakók sem ökológiailag, sem gazdasági értelemben nem fenntarthatóak, ráadásul a kistelepüléseknek sem kedveznek. A civil szervezet kisrégiós hulladéklerakók rendszerét javasolja, amelyeknek nem nagy az üzemeltetési költségük, ellentétben a megyékre kiterjedő nagy rendszerekkel.

Abban a minisztérium és a civil szervezet munkatársa is egyetértett, hogy sokat jelentene, ha sikerülne minél több szemetet "eltéríteni" a szemétlerakóktól. Ezt otthoni komposztálással és szelektív hulladékgyűjtéssel lehet elérni - mutattak rá a szakemberek. Markó Csaba hangsúlyozta: a minisztérium megköveteli majd a szabályok betartását, 2009 közepéig az összes szabálytalan lerakót be fogják záratni.

A következő években összesen mintegy 190-200 milliárd forint áll majd rendelkezésre a hulladéklerakási problémák megoldására. Ennek 70-90 százaléka fedezhető uniós forrásból - mondta a főosztályvezető-helyettes. Ezekre a forrásokra az önkormányzatoknak kell pályázniuk. A munkát hátráltatja, hogy sok gond van a beadott pályázatokkal, sokszor vissza kell küldeni az önkormányzatoknak az anyagot, mert az nem megfelelő - fűzte hozzá. Ha az uniós kötelezettségeket mégsem sikerül teljesíteni a megadott határidőre, akkor az Európai Bíróságra kerülhet az ügy, amely komoly pénzügyi büntetést is jelenthet Magyarországnak - mondta Markó Csaba.

Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozásakor két vonatkozásban kért átmeneti felmentést az EU-előírások alkalmazása alól; az úgynevezett derogációt egyrészt a veszélyeshulladék-égetők felújítására, másrészt a csomagolási hulladékok 50 százalékos hasznosítására kérte. Mindkét határidő lejárt 2005-ben, mindkét vállalást teljesítette Magyarország. Emellett az uniós követelmények között szerepel az EU-előírásoknak nem megfelelő lerakók bezárása 2009-ig; a csomagolási hulladékok legalább hatvan százalékos újrahasznosítása 2012-ig; valamint a biológiailag lebomló hulladékok lerakásának csökkentése 2016-ig.

A szaktárca szerint valószínűleg sikerül 60 százalékát újrahasznosítani a csomagolási hulladéknak 2012-re. Jelenleg körülbelül 54 százalékot hasznosítanak újra Magyarországon. Ennek legnagyobb mennyisége az iparban keletkezik, de a célok között szerepel, hogy a lakossági csomagolási hulladéknak is legalább a felét újra hasznosítsák. Problémát okozhat azonban az üveg újrahasznosítása, csak az előírt érték harmadát sikerül újrahasznosítani. Ennek egyik oka, hogy hiányzik a feldolgozókapacitás, Magyarországon csak a fehérüveget hasznosítják újra, a színes üveget exportálni kell. Másrészt kevés üveget visznek vissza az emberek - mondta Markó Csaba főosztályvezető-helyettes.

Jelenleg a biológiai hulladék 45 százalékát tudják "eltéríteni", tehát például arra késztetni a lakosságot, hogy otthon komposztáljanak. A következő egy évben még további öt százalékos csökkentést kell elérni. A HuMuSz szerint ugyanakkor ellentmondásos a kép, mert nem tudható, pontosan mekkora a csomagolóanyag-kibocsátás az országban, így az újrahasznosítás arányát is nehéz megítélni.