Zsarolás az alkotmánnyal

Létrehozva: 2008. június 18., 07:42	nyomtat	küld

Az elméletben is jártas jogásztól és politikafilozófiai alapokon álló politikustól szokatlan módon azt mondta, hogy csak akkor tartja elképzelhetőnek az előre hozott választásokat, ha az ellenzék - mármint a Fidesz és Orbán Viktor - megállapodásban garantálják: nem fogják módosítani az alkotmányt, illetve a jelenlegit nem cserélik fel egy újjal. Az új elnöknek ez a nyilatkozata három körülményre utal. Először is jelzi az SZDSZ végtelen konzervativizmusát, másodszor azt, hogy a mai alkotmány jelenlegi szerkezetének és szabályainak megmaradása mellett újból lehetőségük lesz trükközésekkel visszajutni a hatalomba, harmadszor pedig azt mutatja, hogy a jogállamiság és annak alaptörvényi garanciája egyáltalán nem lényeges Fodor és pártja számára.

Ez az alkotmány a kommunista diktatúra legkeményebb időszakának a kezdetén, 1949-ben született meg. Bármennyit toldozták-foltozták, szerkezete és atmoszférája a régi. Olyan ez, mint amikor egy nem dohányzó egy olyan lakásba költözik be a festést követően, amelyben előzőleg sok éven át egy láncdohányos lakott: a bűz továbbra is érződni fog. Fodor Gábor jelezte, hogy a Fidesz valamiféle prezidenciális köztársaságfélét akarna létrehozni.
Ami a köztársasági elnök intézményének jelenlegi formáját illeti, a magyar megoldás egyedülállóan rossz, egyetlen nyugat-európai és posztkommunista kelet-közép-európai állam sem követ hasonlót. Egyedülálló az a magyar megoldás, hogy az államfő megválasztása a parlament hatáskörébe tartozik, s nem a nép dönt ebben a kérdésben. A többi kelet-közép-európai állammal összehasonlítva a köztársasági elnök hatásköre nálunk kirívóan gyenge. Igaz, nem lenne jó olyan nagy hatáskört adni neki, mint amilyennel a szovjet utódállamok köztársasági elnökei rendelkeznek, mert, mint a gyakorlat mutatja, az is diktatúrához vezet. Ám olyan hatalom mindenképpen szükséges az elnöknek a kormányzás diktatórikussá válásának megelőzésére, mint amilyennel a bennünket körülvevő országok államfői rendelkeznek.

Ha nem lenne az elnöki kompetenciakör ilyen gyenge, nem tudta volna az SZDSZ (és Gyurcsány) lényegében puccsal eltávolítani Medgyessyt a miniszterelnöki székből. Ugyanígy meg tudta volna akadályozni az államfő azt is, hogy az elhíresült őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc és koalíciója továbbra is hatalmon maradjon. Megfelelő hatalommal rendelkezve mindkét esetben feloszlathatta volna az Országgyűlést, és új választásokat írhatott volna ki. Így meg lehetett volna menteni az országot a lopakodó diktatúrától (gondoljunk a rendészeti-igazságügyi minisztérium kialakítására és a rendszeres lehallgatásokra), a privatizációs fosztogatástól, a gazdasági, morális és edukációs lesüllyedéstől.

Az Orbán-kormány leváltása óta eltelt hat év történései azt bizonyítják, hogy mind a szocialisták, mind a szabad demokraták vezetési irányvonalának a mai alaptörvény változatlansága az érdeke. Az alkotmány jelenlegi szövegében számos olyan alapjogi megfogalmazás van, amelyeket meg lehet kerülni. Így lehetett kimondani, hogy nem sértik az állampolgárok egészséghez való jogát az egészségügyi törvény módosításával végrehajtott kórházösszevonások, osztálymegszüntetések, a várólisták növelése, valamint a volumenkorlátozás bevezetése, továbbá a visszavonásra kényszerült egészségbiztosítási törvény megalkotása. A hatályos alkotmányszöveg ezenkívül az egyik leglényegesebb alapjogot, az egyenlő elbánást, illetve az ezt a másik oldalról rögzítő diszkriminációs tilalmat csak a magánszemélyekre nézve mondja ki. Jogi személyek vonatkozásában ilyen szabályt az alkotmány szövege nem tartalmaz. Ez ad lehetőséget a Gyurcsány-kormánynak arra, hogy hátrányosan megkülönböztesse az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, valamint mellőzze a vidéki oktatási és felsőoktatási intézményeket és általában a vidéket a főváros javára (vidéki iskola- és postabezárások, vasúti szárnyvonalak megszüntetése stb.).

Mindezek figyelembevételével világossá válik, hogy a magyar társadalom érdekeivel ellentétes és ezért jogilag, politikailag és morálisan is teljesen megalapozatlan, amit Fodor Gábor a választások előre hozásának feltételéül kíván megszabni.