Engedély nélküli erdőhasználat

Létrehozva: 2008. június 19., 08:58 | Utoljára frissítve: 2008. június 19., 10:25	nyomtat	küld

Újabb fejezethez érkezett a Kánya-hegyi katonai lehallgatótorony ügye. A Tiszántúli Természetvédők Társulatának öt hónappal korábban írott levelére válasz érkezett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból (FVM). E szerint az erdőgazdálkodásért felelős miniszter jogerős végzésével megszűnt az a közigazgatási eljárás, amely a honvédelmi tárca vezetőjének kérelmére az érintett telkibányai, erdő művelési ágú ingatlan igénybevétele iránt indult. Ezzel egyértelművé vált, hogy "az erdőterületen megvalósított építési tevékenység engedély nélküli igénybevételnek minősül". Az FVM tájékoztatása szerint a minisztérium értesítette az illetékes elsőfokú erdészeti hatóságot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságát, amely hivatalból eljárást indíthat az ingatlan engedély nélküli igénybevétele ügyében.

Korábban a környezetvédelmi tárca is úgy foglalt állást, hogy a katonai objektum szabálytalanul épült fel, hiszen az építési engedélyezési eljárásban nem kérték ki a természetvédelmi szakhatóság állásfoglalását. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság tavasszal részletes felmérésbe kezdett, hogy az aktuális adatokra támaszkodva alakíthassa ki szakmai álláspontját a Gyepű-hegy, Balta-hegy, Kánya-hegy területének védetté nyilvánításáról.

Továbbra is kérdéses, hogyan befolyásolja mindez a Tiszántúli Természetvédők Társulata által a Fővárosi Bíróságon a Honvédelmi Minisztérium ellen indított közigazgatási pert, amelynek tárgya a 65 méter magas torony és az erdőt kettészelő, 4,8 kilométer hosszú erdészeti feltáró út átalakítása által okozott környezeti károk felszámolása és kompenzációja. A civilszervezet elnöke, Zsák Ferenc Tibor lapunknak elmondta: a kompenzáció jelenthet csereterületet, illetve a nemzeti park által meghatározott helyszínen természetvédelmi rekonstrukció finanszírozását. A Kánya-hegyen az eredeti állapot helyreállítására lenne szükség, bár a masszív építmény lebontása is hatalmas károkkal járhat - mondta a természetvédő. (Igaz, ha nem most, az objektum feleslegessé válása után mindenképpen lebontják, és ennek költségei a terület magántulajdonosait terhelik majd, akik legföljebb reménykedhetnek, hogy sikerül behajtani kárukat a honvédelmi tárcán.)

További adalék a történethez, hogy az Országgyűlés a múlt hétfőn elfogadta az Országos területrendezési terv módosítását, benne a "kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területekkel", amelyek közé bekerült Telkibánya közigazgatási területe is, vagyis a Kánya-hegyi objektum. A törvény szövegébe az utolsó pillanatban beszúrt "meglévő" kifejezés a jogszabály indoklása szerint azt jelenti, hogy kiemelt honvédelmi övezet csak olyan terület lehet, "amely jelenleg is a magyar állam tulajdonában és a közhiteles ingatlan nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében van". Márpedig a Kánya-hegy a földhivatali ingatlan nyilvántartás (tulajdoni lap) szerint nem a magyar állam tulajdonában és nem a Honvédelmi Minisztérium kezelésében, hanem magánszemélyek tulajdonában és kezelésében lévő, erdő művelési ágba sorolt terület. Nyilvánvaló, hogy Telkibánya község közigazgatási területét "kiemelten fontos honvédelmi terület övezetként" szerepeltetni az Országos területrendezési terv mellékletében minden jogi és ténybeli alapot nélkülöz, onnan ezt a területet el kell távolítani - véli Perlaki Tamás, aki résztulajdonos a magánerdőben, és évek óta pereskedik a tárcával.