Októberben visszatérnek az ír szavazás utáni helyzetre

Októberi találkozójukon újra megtárgyalják az Európai Unió tagországainak vezetői azt, hogy milyen módon juthat ki az EU a reformszerződés írországi elutasítása utáni válsághelyzetből, de nem valószínű, hogy határidőt szabnak a probléma rendezésére - jelentette be Janez Jansa szlovén miniszterelnök péntek hajnalban, a brüsszeli állam- és kormányfői találkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón.

Létrehozva: 2008. június 20., 08:02	nyomtat	küld

kapcsolódó

Megkezdődött az EU-csúcs

Szlovéniának, az unió soros elnökének kormányfője arról is beszélt, hogy az ír eredmény nem fogja lassítani az unió bővítési folyamatát. A megbízatást a következő félévre átvevő Nicolas Sarkozy francia elnök ugyanakkor azt jelentette ki, hogy a bővítési folyamat lényegében megállt a nemleges voks miatt. Szerinte nincs értelme tovább szélesíteni az EU-t addig, amíg nincs megállapodás az intézményrendszer jövőjéről a jelenlegi tagállamok között.

Több vezető - köztük Sarkozy és előző nap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - arra is utalt, hogy más tagállamokban, így Csehországban is problémák mutatkoznak a szerződés ratifikálásában. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy kormánya nem kívánja akadályozni a megerősítés folyamatát. Sarkozy szerint Topolánek a találkozón utalást tett arra, hogy országában jelen van az EU-val szembeni szkepticizmus.

"Cseh barátainkkal vannak nehézségeink. Remélem, hogy ezt holnap reggelre meg tudjuk oldani" - fogalmazott Sarkozy a csütörtök esti "csúcsvacsorát" követő sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a csúcstalálkozóról kiadandó zárónyilatkozat megszövegezésében tükröződnie kell mind az ír problémának, mind pedig az összes többi ország vonatkozásában a ratifikációs folyamat továbbvitelének.

A cseh szenátus az alkotmánybíróság állásfoglalásától tette függővé saját döntését a lisszaboni szerződés ügyében. Topolánek csütörtök éjjel azt mondta: ha most szavaznának, nem merne száz koronával sem fogadni a szavazás kimenetelére.

A cseh kormányfő szavai arról tanúskodtak, hogy Prágában nem egységes az álláspont. Václav Klaus államfő az ír népszavazás kimenetelét látva azonnal - és csöppet sem sajnálkozva - "holttá nyilvánította" a lisszaboni szerződést. Topolánek azonban most úgy fogalmazott Brüsszelben, hogy kormánya elfogadta a szerződést, ő maga pedig aláírta azt.

"Politikai pályafutásomat a lisszaboni szerződéstől teszem függővé. A (ratifikációs) folyamat tovább fog menni" - szögezte le.

Az európai politikai elitben súlyos csalódást okozó múlt heti ír népszavazási eredmény a félévzáró csúcstalálkozó fő témájává lépett elő. A kötetlen vacsorát követően tett nyilatkozatokból egyértelművé vált ugyanakkor, hogy a kormányfők nem látnak azonnali gyógyírt a szigetország ejtette sebre.

A megszólaló vezetők mindegyike a ratifikációs folyamat folytatása mellett foglalt állást - kivétel volt az ír Brian Cowen, aki csupán annyit mondott, hogy országa részéről túl korai még forgatókönyveket vázolni a népszavazás utáni helyzetre.

Írországnak döntenie kell arról, mit szándékozik tenni a múlt heti eredmény után, mert ettől függ a további lépések tervezése. Az egyik lehetséges forgatókönyv a népszavazás megismétlése. Elképzelhető az is, hogy Dublin a szerződés életbe léptetésének érdekében azt kéri, néhány területen maradjon ki az uniós együttműködésből. Ennek valószínűségét azonban csökkenti, hogy túlságosan fontos területekről lenne szó.

Az uniós állam- és kormányfők számára októberi találkozójuk a következő alkalom, hogy részletesen tárgyaljanak az intézményes kérdésekről. Előtte júliusban is találkoznak ugyan, de a Párizsban rendezendő értekezlet célja egy új alapokra helyezett EU-mediterrán együttműködés indítása lesz.