Jansa: a lisszaboni szerződés ügye kommunikációs probléma

Létrehozva: 2008. június 24., 16:37	nyomtat	küld

Úgy vélte, hogy amikor az embereknek jól megy a soruk, akkor nehéz meggyőzni őket a változtatások szükségességéről. "Amíg nem jön az eső, hogyan magyarázzuk meg nekik, hogy meg kell javítani a tetőt?" - tette fel a szónoki kérdést a féléves szlovén elnökséget összegző beszédében.

A június 12-i írországi népszavazás elvetette az EU intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálását célzó lisszaboni szerződést, amelynek a sorsa így kérdésessé vált, mert bár a tagállamok többsége már ratifikálta a tavaly decemberben aláírt dokumentumot, az csak akkor léphet életbe, ha minden tagállam megerősíti. Írország az egyetlen uniós tagország, ahol népszavazást kellett tartani, nem volt elég a parlamenti ratifikálás.

Az unió 2001-ben kidolgozott, jelenleg érvényes "szervezeti és működési szabályzata" - az igazából csak 15 tagállam testére szabott, és az időközben végrehajtott bővítéseket még éppen hogy kezelni képes nizzai szerződés - már nem biztosít megfelelő jogi kereteket ahhoz, hogy az EU megőrizze működőképességét a további, nyugat-balkáni országokkal tervezett kibővítés nyomán, leszámítva a már előrehaladott csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország esetét.

Jansa kiemelte, hogy a múlt héten tartott EU-csúcstalálkozón három elvben egyetértettek: olyan megoldást kell találni, amely nem ássa alá a lisszaboni szerződés lényegét, a ratifikációs folyamatot tovább kell vinni, az Írországból érkezett üzenetet pedig komolyan kell venni.

A távozó szlovén elnökségről adott önértékelésben azt mondta, hogy az unió erős és dinamikus. Az elmúlt fél évben az EU-t olyan kihívások érték - mondta - mint az élelmiszer- és az energiaárak megugrása, illetve az egyre inkább előtérbe kerülő klímaváltozási kérdések. Szerinte ez utóbbiban az uniónak globálisan is élen kell járnia a megoldások keresésében.

Az elmúlt hónapokban az unió által elért eredmények közt említette a klímaváltozási csomagot, az energiapiacok liberalizálásának az ügyét, a megállapodást a Galileo műholdas helymeghatározó rendszer kifejlesztését illetően, valamint azt a döntést, hogy Magyarországon lesz a székhelye az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek.

Koszovóval kapcsolatban Jansa úgy fogalmazott, hogy ott a helyzet biztonságosabb, mint remélték.

Július elsején Szlovéniától Franciaország veszi át hat hónapra az EU soros elnöki teendőit.