Brüsszel is megkérdőjelezte az OMV keleti ügyleteit

Létrehozva: 2008. június 25., 08:18 | Utoljára frissítve: 2008. június 25., 08:19	nyomtat	küld

A finomítást, a benzinkúthálózatot és a finomított termékek nagykereskedelmét tekintve is kifogásolja az OMV osztrák energetikai holding terveit a brüsszeli bizottság. Ezzel igazolta a Mol vezetésének kételyeit, melyek szerint az uniós hatóságok nem fogják engedélyezni egy olyan holding létrejöttét, amely három közép-európai országban monopolhelyzetbe kerül az említett három területen. Az OMV alaposan elemezni fogja a brüsszeli kifogásokat, és megoldást igyekszik találni a fenntartások orvoslására. A szakemberek szerint azonban az osztrákok már régen felosztották a közép-európai piacot a világ legnagyobb energetikai óriásával, a Gazprommal. Ha tehát Brüsszel a finomító és a kőolajtermékek értékesítési hálózata egy részének eladására kényszerítené az OMV-t a Mol tervezett bekebelezése után, akkor az osztrákok nagy örömmel átengednék a piac egy jelentős szeletét orosz cégeknek.

A piac megosztása a két fél között jól érzékelhető Romániában, ahol az olajpiacot az osztrákok, a gázipart pedig az oroszok uralják. A bukaresti kormány most Brüsszelben igyekszik megtámadni az előző, ballibeláris kabinet döntését az olajkincset birtokló romániai cég eladásáról. A Petrom értékesítését annak idején az évszázad üzleteként kürtölte világgá a sajtó, de Varujan Vosganian román gazdasági és pénzügyminiszter most megkérdőjelezte az ügyletet. Szerinte a legnagyobb és legértékesebb romániai vállalat jóval ára alatt kelt el, hiszen nem normális az, ha a kormányzat egy egész ország olajkészletét egyetlen külföldi cégnek engedi át, ráadásul az uniós bányajáradékszint feléért, ami még nincs is a nemzetközi piaci árakhoz igazítva. Vosganian most azt szorgalmazza, hogy az uniós versenyszabályokba ütközőnek nyilvánítsák az OMV-nek ezt a bizarr romániai ügyletét.

Bukaresti szakértők szerint azonban a brüsszeli bizottság semmit nem fog tenni ebben az ügyben, mert a nyersanyagkincs, a legnagyobb bankok, autógyárak és távközlési vállalatok átengedése a külföldieknek volt az ára az ország uniós csatlakozásának. A jelenlegi román kormány mindenesetre szeretné, ha a privatizáció áttevődne a jövőben a bukaresti tőzsdére, mert még ott a legellenőrizhetőbb a magánosítás további folyamata.