A korona helye

Létrehozva: 2008. július 10., 08:34 | Utoljára frissítve: 2008. július 10., 08:36	nyomtat	küld

Ráadásul a szimbólumok körüli viták - lásd Árpád-sávos zászló - inkább a balliberálisokat vonzzák, azok elszívják az energiát, elvonják a figyelmet az országvezetés húsba vágó feladatairól. A baloldal vezére inkább próbál "önvédelmi" mozgalmat szervezni, mint hogy a parlamentben vitázzon az ellenzékkel az áfacsökkentésről. Mégse menjünk el szó nélkül a legbecsesebb nemzeti ereklyénket ezúttal a szocialista elnökhelyettes honvédelmi miniszter részéről ért inzultus mellett, mert tévedés azt gondolni, hogy a Magyarországot kínzó bajok kizárólag gazdasági természetűek. A Szent Korona rendszerváltó hagyományt megtörő "száműzése" egyszerre szól a baloldal identitásválságáról, illetve két állam- és nemzetfelfogás gyakorlati következményekkel is járó szembenállásáról.

Amikor az Orbán-kormány kezdeményezésére az ezredfordulón a koronát átszállították a Nemzeti Múzeumból az Országgyűlés épületébe, a menetet az akkori ellenzék éktelen lármája kísérte. Azóta is fel-fellángol a koronavita. Meglepő, hogy amúgy tanult és értelmes emberek makacsul pusztán egy államforma, nem pedig a magyar államiság, a több mint ezeréves folytonosság szimbólumaként tekintenek a Szent Koronára. Ami nem azért van a Parlamentben, hogy valakinek a fejére helyezzék: államformákon, hódítókon, rezsimeken túlmutató állami létünknek a történelem viharaival dacoló megtörhetetlen erejét jelképezi. Maga az élő hagyomány, gyönyörűséges nemzeti kincs. Ennek belátása, átélése hit és jobboldali elkötelezettség nélkül is lehetséges. Mi az hogy! Talán a művelt balliberális értelmiségnek is feltűnt már, hogy a monarchia nem a demokrácia ellentéte.

A nyugat-európai alkotmányos monarchiák vonzó példáiból számunkra persze nem az a tanulság, hogy állítsuk helyre a királyságot, hanem az, hogy az állam tekintélye nélkül nincs szilárd demokratikus berendezkedés sem. Márpedig mai nyavalyáink legfőbb forrása a tudatosan gyengített, eszköztelenné tett, mindenhonnan kivonuló állam. Miért is tisztelné a polgár például azt a végrehajtó hatalmat, amelynek élén a mifelénk komoly hagyomány nélküli köztársasági eszme túlmozgásos, szavahihetetlen, hivatalának ellátására képtelen főpapja hadonászik? Akinek a köztársaságot örvénybe rángató regnálása mindannak a megcsúfolása, amit a Szent Korona megtestesít. Ezért aztán a kormány polgári ellenzékének nem pusztán jobb adórendszert, több munkahelyet, erősebb gazdaságot kell ígérnie, hanem a közösségelvű állam újjáépítését, a közrend és az intézmények tekintélyének helyreállítását.

Gyurcsány Ferenc legutóbb az általa kalauzolt Angela Merkel német kancellárt alighanem alaposan meglepve morgott egyet a koronázási ékszerek parlamenti elhelyezése miatt. De tovább azóta sem merészkedett! A történelmi és nagyon is aktuális okokból identitásválság sújtotta baloldal a nemzeti hagyományt egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudja. - A korona helye az Országházban van - érvelt mostani döntése mellett a honvédelmi tárca, lezárva ezzel egy régi vitát. A baloldal lassan, de biztosan vonul vissza az ideológia harcterén. Végtére is: a jelenlegi kormányfő nem egyszer tett esküt többek között az Árpád-sávos zászló jelenlétében. Igaz, mindannyiszor hamisan.