A menhelyi ebek esete a jogállammal

Létrehozva: 2008. július 17., 11:02	nyomtat	küld

Felgyorsultak az állat-örökbefogadások a Lelenc Kutyamentő Egyesületnél: az elmúlt másfél hétben mintegy 10 kutya került új gazdához a szervezettől. A látszólag örvendetes fordulat kiváltó oka egy váratlan bírósági döntés volt - amint nyilvánosságra került, hogy a szervezetnél pénzügyi válsághelyzet van, a megszokottnál többen jelentkeztek az interneten a lelenc.hu címen is megtekinthető kutyákért.

Tenner Anna ügyvezető szerint azóta adományból is valamivel többet kapnak a megszokottnál, a jövőjük azonban így is bizonytalan. - Anyagilag a nullán állunk, főleg ismerősök és korábbi örökbefogadók támogatásaiból élünk - jegyezte meg az egyesület ügyeit társadalmi munkában intéző aktivista (a Lelencnek nincsenek főállású munkatársai, azaz itt senki sem a kutyákból él). A szervezet jelenleg 50 kutyáról gondoskodik, közülük 30 állat olyan helyen él, ahol fizetni kell a "rezsijükért", a fenntartásuk napi 18 ezer forintba kerül. De ennyiből csak a minimális szintű működés oldható meg: új kutyákat egyelőre nem tudnak fogadni.

Tavaly 15 millió forintnyi egyszázalékos adófelajánlást címeztek az egyesületnek az adózók - ha ez a pénz a számlájukra került volna, az nagyobbrészt fedezte volna az idei költségeket. Csakhogy a jog közbeszólt. A pénzt ugyanis az APEH nem utalta át a számukra, arra hivatkozva, hogy nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek. A törvény szerint csak az a szervezet kaphat az egy százalékokból, amelyet az adófelajánlás éve előtt legalább két esztendővel nyilvántartásba vettek. A Lelencnél ez 2004 decemberében megtörtént, ám a döntés 2005. január 3-án emelkedett jogerőre, így három nap híján mégsem volt meg a feltételként megszabott két esztendő, és erre hivatkozva az APEH visszatartotta a pénzt. Az egyesület jogorvoslatot keresett, és a bíróság első fokon nekik adott igazat, ám az ügy az adóhatóság fellebbezése után az ítélőtábla elé került, és ott az APEH-nek adtak igazat, mondván: a nyilvántartásba vétel időpontjának valójában nem az a nap számít, amikor a bíróság az egyesületet nyilvántartásba vette, hanem az a dátum, amikor a végzés jogerőre emelkedett.

A vonatkozó jogszabály nem egyértelmű megfogalmazása már korábban is eredményezett hasonló jogvitákat, világos bírósági joggyakorlat azonban nem alakult ki. Idén év elején aztán megszületett az a jogi norma, ami rendezte a dilemmát - csakhogy ez aligha vonatkozhat egy olyan ügyre, amelyben az érdemi mozzanatok 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben történtek (emiatt a Lelenc a Legfelsőbb Bírósághoz fordul).

- Az ügy legfőbb tanulsága számunkra az, hogy a jelenlegi rendszerben túlságosan sok akadály választja el a civil szervezeteket az adófelajánlásoktól - hangsúlyozza Tenner Anna. - Nincs pénzük és energiájuk a promócióra, az adózóknak pedig nincs rá lehetőségük, hogy ha a meglehetősen bürokratikus, túladminisztrált felajánlási folyamatba valamilyen hiba csúszik, korrigálhassák a problémát. Így például a nekünk címzett 15 millió forint is "elvész" a civilek számára, sem a jogalkotó, sem a költségvetés nem gondoskodik róla, hogy ez a pénz az adózók akaratának megfelelő célra fordítódjon.

A gond egyébként korántsem csak a Lelencnél jelentkezik: a MÚOSZ állatvédő szakosztályának információi szerint az összes nagyobb hazai állatotthon finanszírozási problémákkal küzd - emiatt pedig egyre több az elaltatott, illetve az utcán kóborló kutya.