ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Európai szemét árasztja el Afrikát

Magyarországról származó hulladékot nem, de német, brit, holland, dán és svájci eredetű elektronikai szemetet annál többet találtak a Greenpeace aktivistái Ghánában. A számítógépekből, monitorokból puszta kézzel öt-tizennyolc év közötti gyerekek szedik ki a hasznosítható anyagokat.
Létrehozva: 2008. augusztus 10., 12:55
nyomtat küld

Használt árunak mondott elektronikai hulladék özönlik Nyugat-Európából Ghánába, ahol gyakran gyerekmunkások dolgozzák fel a súlyosan mérgező anyagokat tartalmazó készülékeket - állapította meg a helyszínen a Greenpeace. A fejlett országok évek óta folytatott illegális gyakorlata, hogy az odahaza nem rentábilis hulladékfeldolgozást exportálják valamelyik fejlődő országba. Időről időre megjelennek beszámolók a világsajtóban indiai, kínai, vietnami és afrikai feldolgozóhelyekről, ahol gyerekek és nők, fiatalok és idősek dolgoznak embertelen körülmények között a napi betevő falatért.

A nemzetközi környezetvédelmi szervezet munkatársai két hatalmas ócskavastelepet kerestek fel Ghánában. A telepekre a hivatalos papírok szerint használt, de forgalomba hozható elektronikai cikkeket szállító konténerekben rossz számítógépek, monitorok, televíziókészülékek és más lakossági elektromos és elektronikai hulladékok érkeztek rendszeresen Németországból, Svájcból, Nagy-Britanniából és Hollandiából.

Martin Hojsik, a Greenpeace mérgező anyagokkal foglalkozó kampányának vezetője a Népszabadságot arról tájékoztatta, hogy magyar eredetű hulladékot nem találtak, de nem zárható ki, hogy tőlünk is került oda ilyen anyag. Hojsik szerint általában 11-18 éves gyerekek dolgoztak a telepen, de találtak ötévest is a szemétrakások között. A fiatalok puszta kézzel, esetleg egy fél tégla vagy egy kő segítségével bontották ki a hasznosítható anyagokat - minden pillanatban kitéve magukat a sérülésekkel együtt járó vérmérgezésnek. A további felhasználásra alkalmatlan anyagokat a szabad ég alatt égették el, védőfelszerelés nélkül. A telepeken vett minták szerint egyes anyagok - például az ólom - koncentrációja a tiszta talajhoz és vízhez képest százszoros.

A szervezet becslése szerint világszerte 20 és 50 millió tonna közötti e-hulladék keletkezik évente. Martin Hojsik szerint az Afrikába szállított szemét - terméktől függően - 25-75 százaléka azonban olyan anyag, amely nem dolgozható fel újból. Ezek az anyagok tehát ott maradnak a szegény régiókban, míg a hasznosíthatók visszakerülnek az ipari körforgásba.

Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország szóvivője szerint az exportált szemét döntő többsége illegálisan érkezik a szegény országokba. Ez a folyamat azonban megállítható lenne, csupán be kellene tartani egy uniós direktívát. Azt, hogy a gyártók a termékek felhasználása után is felelősek termékeikért. Nem a forgalmazók felelőssége, hogy mi lesz az elromlott tévével, videóval, hanem a gyártók kötelessége megszervezni az újrafelhasználást. Kontinentális begyűjtő- és feldolgozóhálózat kell. Martin Hojsik szerint sokat javítana a helyzeten, ha a gyártók kiiktatnák a veszélyes anyagokat a gyártási folyamatból.

(Népszabadság)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések