Fehéren feketén

Még mindig előttem van a televízió által sugárzott jelenet, amikor a legutóbbi parlamenti választások után Gyurcsány Ferencet ünnepelték hívei a Húzzunk bele! szocialista jelmondatot skandálva, miközben a miniszterelnök igyekezett szerényen szóhoz jutni, hogy elmondhassa: fontos, hogy azok is jól járjanak a választási eredménnyel, akik az MSZP ellen szavaztak. Ám a 2006 tavasza óta eltelt időszak alapján megállapíthatjuk, amit már számos nagy nemzetközi hitelminősítő és gazdasági elemző intézet, illetve tekintélyes orgánum is rendszeresen hangoztat, hogy hazánk mutatói egyre siralmasabb képet festenek.

Létrehozva: 2008. augusztus 18., 08:31 \| Utoljára frissítve: 2008. augusztus 18., 08:34	nyomtat	küld

Hazánk a legaggasztóbb helyzetben lévő ország Közép- és Kelet-Európában

A napokban a brit gazdasági szaklap, az Economist minősítette hazánkat a legaggasztóbb helyzetben lévő országnak a közép- és kelet-európai uniós államokkal történő összehasonlítás alapján. A gazdasági növekedés tavaly ugyanis leállt, az infláció hat százalék fölött maradt, az állami újraelosztás mértéke meghaladja a GDP ötven százalékát.

S ezt bizony, leszámítva egy szűk rétegű hatalmi elitet, az egész ország megsínyli. Így a kormányfő idézett kijelentésével ellentétben nemhogy a jobboldali erőkre voksolók átkozhatják a választási eredmények következményeit, hanem a szocialistákra és a szabad demokratákra szavazók is bánhatják a döntésüket. Különösen annak fényében, hogy a jelenlegi mutatók alapján az Economist szerint újabb megszorító intézkedésekre lenne szükség hazánkban. Ráadásul olyan körülmények között, amikor negyedévenként emelkedik idehaza a gáz ára, legközelebb októberben, várhatóan tizenegy százalékkal.

S hol vannak azok az idők, amikor legalább remek sporteredményeink adhattak némi büszkeséget honpolgárainknak? Túl vagyunk már az olimpiai játékok felén, s eddig kevés örömünk telt a Pekingből érkező hírek hallatán. Ám erről nem a sportolók tehetnek. Mint Kovács Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója elmondta, "az álprofizmus jele, hogy az utolsó pillanatban kapnak támogatást az olimpiai sportágak, különösen annak fényében, hogy az olimpiai felkészülés hat-nyolc év". Persze csodák csak ritkán fordulnak elő, így az olimpiai szereplésünk is olyan, amilyen a magyar gazdaság állapota. Hiába igyekszik a kormány propaganda gyanánt gumigyárakat idecsalogatni, normális esetben a cégek az adott ország gazdasági viszonyai alapján döntenek arról, hogy odatelepülnek-e.

Az Economist említett cikke, amely feketén-fehéren közöl adatokat a magyar gazdaságról, azt is megállapítja hazánkról, hogy a kabinet egyre népszerűtlenebb. Furcsa is lenne az ellenkezője. Ne feledjük például, hogy a legutóbbi parlamenti választások előtt Gyurcsány Ferenc akkori kormánya eltitkolta a valós államháztartási adatokat, s a helyzetet jóval kedvezőbbnek tüntette fel. Majd, miután megnyerték a választásokat, előálltak a valós számokkal. De a titkolózásról nem szoktak le. A közelmúltban, nevezetesen július végén is bevetették: az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsági ülését nyilvánították zárttá liberális támogatással a szocialista képviselők javaslatára, amelyen a kabinetnek a nyilvánosság előtt kellett volna kifejtenie álláspontját arról, hogy az Európai Unió miért helyezett kilátásba csaknem tízmilliárd forintos büntetést hazánkkal szemben.

Úgy tűnik, a kormány fél a nyilvánosságtól. Már csak ezért is kellene új jelszót megfogalmaznia a Húzzunk bele! helyett, a társadalmi igényeknek megfelelően, amelyet a két évvel ezelőtti helyhatósági választások is igazolnak. Ez pedig így hangzana: húzzunk el!

(K. Tóth László, Magyart Nemzet)