A magyarok pénztárcája vált a legvékonyabbá

A kelet-európai fizetések kezdenek felzárkózni a nyugatiakhoz: Magyarország ez alól azonban kivétel. Olyannyira, hogy a visegrádi országok közül hazánkban érik a legkevesebbet a fizetések. A szlovének, a csehek és a lengyelek után már a szlovákok is többet visznek haza, mint mi. Lemaradásunk egyelőre biztosított: az idén mindössze félszázalékos reálkereset-emelkedés várható.

Létrehozva: 2008. augusztus 23., 16:25 \| Utoljára frissítve: 2008. augusztus 23., 16:42	nyomtat	küld

A munkaerő-piaci viszonyok elemzésére szakosodott ügynökség, az Eurofound által közzétett éves jelentés szerint az Európai Unió egészében a múlt évben átlagosan 2,3 százalékkal nőtt a reálkereset. A közösségben az átlagbér - átszámolva - háromszázezer forintra rúg. Hazánkban tavaly bruttó 183, illetve nettó 113 ezer forint volt az átlagbér, amivel lassan-lassan ismét sereghajtók leszünk, hiszen az idén is 0-0,5 százalékos reálbérkereset-növekedés várható. Ezt támasztja alá a KSH jelentése: az idei első hat hónapban szinte észrevehetetlenül kismértékben nőttek a hazai reálbérek.

Az Eurofound statisztikája alapján a kelet-európai országok úgynevezett bérkonvergenciája sebesen halad, különösen a visegrádi országokban jelentős a jövedelmek felzárkózása. A szlovénok már a nyugat-európai bérszint 75 százalékán állnak. A nettó 195 ezer forintos szlovén átlagfizetés pedig több mint hetven százalékkal haladja meg a magyart. Hazánkon kívül az egész unióban nincs olyan tagország, ahol csökkent volna a fizetések értéke 2007-ben - derül ki az elemzésből.

Tavaly 10,4 százalékkal emelkedtek a csehországi bruttó bérek, csaknem tíz éve nem volt ilyen jelentős a bérnövekedés. A cseh bruttó bérátlag a múlt év végére 22 500 cseh korona, azaz több mint 210 ezer forint volt. Ám egyre gyorsabban emelkednek a lengyel átlagbérek is. A múlt esztendő végére a fizetések 9,7 százalékkal, 2703 zlotyra, csaknem 190 ezer forintra nőttek.

Bár bruttóban a magyarországi fizetések jobbak még, mint a szlovákiai jövedelmek, nettóban már a szlovákoknál van az előny szinte minden területen. A Deloitte tanácsadó cég kutatása azt vizsgálta, hogy az adók levonása után a fizetésből mennyi marad a dolgozók zsebében. A tanulmányból kiderült: ezereurós bruttó bér esetén a magyarok a fizetés hatvan százalékát, míg a szlovákok a bér nyolcvan százalékát vihetik haza. A villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás-szektorban például összesen 31 ezer forinttal előznek meg minket az északi szomszédok: nekik 165 ezer forint marad a zsebükben, míg a magyaroknak csak 134 ezer. A feldolgozóiparban 19 ezerrel, a kereskedelemben 12 ezerrel, az építőiparban pedig 13 ezer forinttal keresnek többet a szlovákok. Egyedül a pénzügyi területen van előnyünk.

A kimutatások szerint különösen szembeötlő volt a keresetnövekedés mértéke Romániában, ahol tavaly több mint 12 százalékkal nőttek a reálbérek. Igaz, hogy rendkívül alacsony kiindulópontról emelkednek ilyen elképesztő mértékben a bérek keleti szomszédunknál: a bukaresti statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az idén júniusban még mindig csak 1273 lej (86 300 forint) volt a havi nettó átlagkereset.

Bogár László közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a reálbérek 1988 és 2008 között évente 0,7 százalékkal emelkedtek, míg a vállalati profitok 23 százalékkal, vagyis harmincháromszor gyorsabban, mint a keresetek. "A 2008-as bérszínvonal megegyezik majd az 1978-as átlagbérrel, ráadásul azóta sokszorosára nőtt a különbség a legjobban és legrosszabbul fizetett alkalmazottak jövedelmei között" - mondta a szakember.

(Szajlai Csaba, Magyar Hírlap)