Rekordmértékben olvad a sarki jég

Sosem látott mértékben húzódhat vissza idén az Északi-tenger jege, akár a tavaly szeptemberi rekord is megdőlhet. Ilyen sok jég még sosem olvadt el a műholdas mérések harminc évvel ezelőtti bevezetése óta. Az olvadás ráadásul gyorsítja a globális felmelegedést.

Létrehozva: 2008. augusztus 30., 14:39	nyomtat	küld

Amióta műholdfelvételek léteznek, nem volt ilyen kicsi a sarki jég kiterjedése - figyelmeztetnek amerikai tudósok. Az Amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatok Központja közölte: a jégborította terület a 2005-ösnél is csekélyebb, pedig abban az évben mérték a második legkisebb kiterjedést.

Idén a sarki jég hamarabb kezdett olvadni, mint korábban, azaz idővel a jégborította felület kisebb lehet, mint tavaly, 2007 szeptemberében, az eddigi negatív csúcs idején.

A tudósok szerint az Arktisz klimatikus fordulópont előtt áll.

Augusztus 26-án 5,26 millió négyzetkilométert borított jég, míg 2005-ben 5,32 milliót. Tavaly szeptemberben viszont csak 4,13 millió négyzetkilométert fedett jég az északi vidékeken, ami a legkisebb volt a műholdas mérések harminc évvel ezelőtti megkezdése óta. 1980-ban a jég még 7,8 millió négyzetkilométerre terjedt ki.

Most annak ellenére dőlhet meg az egy évvel ezelőtti rekord, hogy az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint akkor.

Az Északi-tenger jegének nagy része egy tél alatt keletkezik, így relatíve vékony, és könnyebben elolvad, mint az éveken át felgyülemlett rétegek.

A hosszú távú folyamatok persze nyilvánvalóak: a sarki jég egyre kisebb területet borít be az évek múltával, és gyorsabban tűnik el, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.

2080-ig valószínűleg a legtöbb nyáron hajózni is lehet majd az Északi-tengeren. Az olvadás ráadásul segíti a globális felmelegedést is, hiszen a víz több napenergiát nyel el, mint a jég.

(inforadio.hu)