A szerbek elfogadták az EU-szerb társulási megállapodást

A szerb parlament megszavazta kedden az Európai Unióval kötött stabilitási és társulási egyezményt, amely az EU-tagjelölti státus elnyerésének előfeltétele. A megállapodást a múlt év őszén parafálták, s ez év április 29-én írták alá. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, még jóvá kell hagynia az összes uniós tagállam törvényhozásának.

Létrehozva: 2008. szeptember 9., 12:08 | Utoljára frissítve: 2008. szeptember 9., 14:12	nyomtat	küld

kapcsolódó

Az unió üdvözli a társulási egyezmény szerb ratifikálását

Az egyezmény bizonyos előírásait azonban már korábban alkalmazzák. Szerbia például mostantól EU-s segélyekre is számíthat. A megállapodás eltörli az unióval folytatott kereskedelmében a vámok nagy részét, s jelentősen megkönnyíti a szerb állampolgárok mozgását, munkavállalását az EU-ban. A stabilitási és társulási egyezmény életbe lépése után lehet számítani arra, hogy Szerbia elnyeri az EU-tagjelölti státust. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten Brüsszelben Boris Tadic szerb államfővel találkozva ennek az időpontját 2009-re becsülte. A megállapodás, amelyet a 250 tagú szerb törvényhozás 140 tagja szavazott meg, éles belpolitikai vita tárgya lett Szerbiában, s szakadást idézett elő a legnagyobb ellenzéki erőn, a Szerb Radikális Párton (SRS) belül.

Ez azután következett be, hogy a háborús bűnökkel vádolt, s a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Vojislav Seselj pártelnök megtiltotta a párt 78 képviselőjének, hogy megszavazza a megállapodást, pedig erre a helyettese, egyben a radikálisok parlamenti frakcióvezetője, Tomislav Nikolic már ígéretet tett. Mivel a párt otthoni vezetői egységesen felsorakoztak Seselj mögé, Nikolic minden párttisztségéről lemondott, s bejelentette egy új parlamenti frakció megalakítását. Kedd délig ebbe 14 képviselő lépett át az SRS-ből, amelynek szervezetei már elkezdték az árulónak minősített politikusok kizárását. Vojislav Seselj és hívei arra hivatkozva elleneznek minden kapcsolatot az EU-val, hogy az részt vett Koszovó Szerbiától történt elrablásában. A keddi voksolásban végül a két táborra szakadt radikálisok nem vettek részt. Így a megállapodást a kormánytábor, a liberálisok és a nemzeti kisebbségi pártok igenjeivel, s a Vojislav Kostunica volt miniszterelnök vezette nacionalisták 28 ellenszavazatával fogadták el.