Növényekkel az üvegházhatás ellen

Létrehozva: 2008. szeptember 11., 12:10	nyomtat	küld

A megfelelő növények termesztésével évezredekig a föld alá kerülnének a szénszármazékok. A kutatók szerint egyes fűfélék, mint pl. a búza és a cirok, nagy mennyiségű szénszármazékot képesek bezárni úgynevezett fitolitokba. Ezek a mikroszkopikus kovagömbök a növények sejtjei körül formálódnak, amikor a növény ásványi anyagokat vesz fel a talajból. A fitolitok, azaz növényi "kövek" erősebbé és a betegségekkel szemben ellenállóbbá teszik a növényeket.

A fitolitok a növény sejtjeinek körbezárása közben a bennük lévő szenet is elzárják, és mivel gyakorlatilag elpusztíthatatlanok, a növény halála után a talajba kerülve akár évezredekig tárolhatják a káros anyagokat. A kutatók különböző korú talajokat vizsgáltak, és azt találták, hogy minél régebbi a talaj, annál magasabb a szén aránya a fitolitokban a talaj más összetevőihez képest - azaz a fitolitok tovább képesek elnyelni a szenet, mint pl. a humusz. A kutatók 200 növényfajtát vizsgáltak széntárolási szempontból, és jelentős különbségeket találtak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a növénytermesztők a kiotói egyezmény szerint szén-dioxid-krediteket kaphassanak, amennyiben olyan növényekre váltanak, melyek megbízhatóan tárolják a szenet. Eddig a legtöbb szén-dioxid-kreditet erdők termesztéséért lehetett kérni, mert ezek hektáronként több tíz tonna szén-dioxidnak megfelelő szenet képesek tárolni. Ám elterjedtebbé válhat a gabonák ilyen célú termesztése is, mivel a farmereknek a szén-dioxid-kreditek mellett jövedelmük származik a növények eladásából is, ráadásul így nem kötik le évtizedekig földjüket.

A kutatásban a következő lépés megállapítani, hogy a viszonylag nagy mennyiségű karbont magukba zárni képes növények hozamban és minőségben versenyre kelhetnek-e a többivel. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a búza és a cirok esetében nem megy a hozam rovására a karbonzáró képesség. Ugyanakkor felmerült annak is a lehetősége, hogy a kutatók olyan fajtákat termeszszenek ki vagy hozzanak létre génsebészeti úton, melyek nagyobb mértékben képesek elnyelni a karbont.