Brüsszel ma szavaz a klímapolitikai rendelkezésekről

Létrehozva: 2008. október 7., 12:33	nyomtat	küld

A Parlament környezetvédelmi bizottsága (ENVI) három jelentésről szavaz a mai napon. Az első és nehézipar által leginkább vitatott téma az EU üvegházgáz-kibocsátás kereskedelmi rendszerének felülvizsgálatához kapcsolódik (Avril Doyle (EPP-ED), ír képviselő vezeti fel).

A második témát Satu Hassi (Zöldek) finn képviselő mutatja be, aki jelentésében meghatározza, hogy az egyes tagállamoknak az EU által megállapított határokhoz képest mennyivel kell 2020-ig tovább csökkenteniük üvegházgáz kibocsátásukat.

A harmadik és egyben utolsó jelentés, melyet a liberális brit képviselő, Chris Davies készített, a széntüzelésű erőművek által kibocsátott szén-dioxid leválasztásának és geológiai tárolásának jogi kereteinek kialakításának irányvonalait vezeti fel.

Először növekedés, csak utána az éghajlat?

Az elmúlt időszakban az USA-ban és Európában is érezhető pénzügyi válság miatti aggodalmak és a bankok veszteségei felerősítették a környezetvédelmi politikát ért "általános" ellentéteket. A komoly gazdasági recessziótól való félelem beárnyékolja a mai szavazást és kétségeket szül, hogy vajon Brüsszel képes lesz-e a szén-dioxid kibocsátásra vonatkozó rendelkezések elfogadtatására (EurActiv 26/09/08).

A klímaváltozási és energiai csomag "komoly bajban" van, jelentette az Economist október 4-én. Angela Merkel, akit 2007 márciusában még "zöld bajnok" volt, "ma már a német gazdaság lobbistájaként beszél", kommentálta német kancellár tevékenységét a lap.

Merkel ennek ellenére kijelentette, hogy valószínűleg nem fog támogatni egy "meggondolatlan energia politikát". A Financial Times-nak Németország külügyminisztere a múlt héten azt is elmondta, hogy a pénzügyi válság "megváltoztatta a prioritásokat". "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a klímavédelemben folytatott harc megváltozhat egy ilyen válság miatt."

A Stern-jelentés tanulságai

A klímaváltozás hatásainak csökkentése mellett kiállók szerint ez a logika hibás. Érvelésüket a 2006 októberében Nicolas Stern által készített kutatásokra és ajánlásokra alapozzák, melyet az egykori brit elnöknek, Tony Blairnek készített.

A "Stern jelentés" szerint a globális felmelegedés ellenőrzés alatt tartása sokkal kevesebb költséggel járna a világgazdaságnak, mint az anélkül keletkező károk. (EurActiv.com 31/10/06)

Sok európai vállalat azonban azon a véleményen van, hogy a szén-dioxid kibocsátásért fizetendő költségeknek köszönhetően nem tudnak versenyképesek maradni a nemzetközi porondon és arra kényszerülnek, hogy az EU határain kívülre telepítsék mind a termelést, mind a szennyezést. Ez azonban egy olyan "szivárgáshoz" vezethet mely a környezetet tekintve is kontraproduktív. Egy ilyen forgatókönyv elkerüléséhez adott ipari szektorok, mint például az alumínium vagy a cementgyártás, akár 100%-os szabad kibocsátási engedményeinek bevezetése szükséges.

A téma a Parlament legnagyobb politikai pártjában, az Európai Néppártban (EPP-ED) is megosztottságot eredményezett. Doyle, néppárti képviselő még a szavazás előtt szeretné azon néhány ellenzéki képviselő véleményét megnyerni, akik szerint egy szigorúbb európai kibocsátási és kereskedelmi rendszer (ETS) hátráltatná az európai ipart, olvasható az ENDS Europe jelentésében.

Szén kiegyenlítés

A versenyképességhez kapcsolódó kétségek Davies képviselőnek a szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS) technológiáról készült jelentésében is megjelennek. Miközben Davies szerint a téma maga ugyan nem vált ki extrém nézetkülönbségeket, a rendszer anyagi költségei azonban igencsak kétségesek.

Az elmúlt hónapokban a két képviselő, Davies és Doyle közösen dolgozott a CCS rendszer finanszírozása és az ETS-re vonatkozó javaslat összehangolásán. A két jelentéstevő olyan kiegészítéseket vázolt fel, melyek szerint az ETS rendszer számára fenntartott források a CCS projekt egyes részeit tehetnék ki. Ehhez viszont a többi képviselő és a Tanács beleegyezése is szükséges.

A CCS-t a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb eszközének tartják, és ebben jelentős számú környezetvédelmi NGO (a Greenpeace kivételével) is egyetért. Továbbra sem tisztázott, hogy a drága technológiát hogyan lehetne finanszírozni és versenyképessé tenni, habár a McKinsey tanácsadó cég legutóbbi jelentése szerint a CCS rendszer 2030-ra kereskedelmileg életképessé válhat (Euractiv 2008.09.24).

A szavazás csak előzetes és a Parlament plenáris ülésének megerősítése is szükséges. Arra is javaslatot tesz a ház, hogy a csomag, mint egységes egész merre tart, és a Tanács számára a tárgyalások alapvető célkitűzéseit is meghatározza.