Hatékonyabb vízgazdálkodást akar az EP

Létrehozva: 2008. október 10., 10:35	nyomtat	küld

Az Európai Bizottság 2007. július 18-ai, "az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről" szóló közleményére reagált csütörtökön az Európai Parlament. Richard Seeber (néppárti, osztrák) jelentését 594 igen, 45 nem, 12 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők. Az EP "sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény általános célkitűzések előmozdítására szorítkozik, és csak korlátozott számú konkrét intézkedést javasol".

Vízkezelés EU-pénzből

A jelentés felszólítja a regionális és helyi hatóságokat, használják ki a strukturális alapok nyújtotta hatalmas lehetőségeket és fektessenek be "a vízkezeléssel kapcsolatos meglévő infrastruktúra és technológia fejlesztésébe és felújításába különösen azon régiókban, ahol vízkészletek vesznek kárba a vízvezetékek szivárgása miatt".

A szöveg kiemeli: "az elsivatagosodás szorosan összefügg az erdőgazdálkodással". Az EP ezért "sürgeti, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák az erdősítést a szélsőséges felszíni és felszín alatti vízfolyások korlátozására és enyhítésére, valamint a talaj degradációjának és eróziójának leküzdésére".

A parlament "azt ajánlja, hogy a közösségi polgári védelmi mechanizmusok rendelkezzenek a rendkívüli aszályból fakadó válsághelyzetek során történő beavatkozásról". A jelentés szerint "a folyók elterelése helyrehozhatatlan károkat okoz az ökológiai és hidromorfológiai feltételekben". A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy akadályozzák meg vízgyűjtő területeik állapotromlását.

A víz fele elfolyik a nagyvárosokban

A szöveg emlékeztet: az uniós vizek közel 20 százaléka elvész a nem hatékony vízfelhasználás miatt, a városközpontokban a lakossági vízellátó hálózat szivárgása miatt bekövetkező veszteség pedig meghaladhatja az 50 százalékot. Ezért az EP "arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy támogassa a kevésbé víz- és energiaigényes és a vízellátás hatékonyságának fejlesztésére irányuló technológiákat és újításokat".

Magyar felszólalók

Olajos Péter a néppárti frakció vezérszónokaként szólalt fel. A képviselő emlékeztetett: Magyarország területének 90 százalékát veszélyezteti az aszály, és ez csak tavaly több mint 1 milliárd euró kárt okozott. Hiába folyik keresztül Magyarországon Európa legnagyobb és hetedik legnagyobb folyója, a Duna és a Tisza, "az e két bővizű folyó között elterülő 100 kilométer szélességű terület elsivatagosodásnak indult, és ez a folyamat egyre gyorsuló ütemben folytatódik" - mondta Olajos. A képviselő szerint "ez is azt bizonyítja, hogy az Európai Uniónak komplex vízgazdálkodási programra van szüksége".

Olajos azt mondta, az elsivatagosodás elleni küzdelem mellett a lakossági vízfelhasználás ésszerűsítése terén is lépésekre van szükség. "Európa tiszta vízkincse egyre inkább felértékelődik. A mi felelősségünk ennek a kincsnek a megőrzése és a gyarapítása" - zárta felszólalását a képviselő.

De Blasio Antonio (néppárti) úgy vélte, "a vízhiány és az aszály kérdése ma az Európai Unió legsürgetőbb problémái közé tartozik". A képviselő azt mondta, "a súlyos károkat okozó árvizek kialakulása szoros összefüggést mutat az erdők letarolásának széleskörű gyakorlatával, vagyis, míg a fakivágás egyik oldalon szárazságot és kopárságot eredményez, a másik oldalon pusztító árvizeket".

De Blasio szerint a helyi és regionális hatóságok, önkormányzatok szerepét meg kell erősíteni, hiszen a földhasználati és az építési szabályok meghatározásán keresztül ezek a szervek jelentős mértékben hozzájárulnak a vízhiányból és a szárazságból adódó nehézségek csökkentéséhez. A képviselő szólt a civilszervezetek szerepének fontosságáról is.

Tabajdi Csaba (szocialista) úgy vélte "az élelmiszer és a víz olyan stratégiai értékké válik, mint az olaj vagy a földgáz". A politikus azt mondta, "nem az aszályra kellene létrehozni egy közös európai alapot, hanem a vízgazdálkodásra, mert az aszály mellett időnként a belvizek, árvizek legalább olyan nagy problémát jelentenek".

"A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon négy évtized alatt négy méterrel lement a talajszint, elsivatagosodás megy végre Közép-Európában, Magyarországon" - mondta Tabajdi, aki szerint "ez egy általános európai probléma", és "sokat tanulhatnánk izraeli barátainktól, akiknek kiváló öntözési módszereik vannak".