Egyszer még újra fürödhetünk a Kis-Dunában

Csaknem harmincötmilliárd forintot szánnak a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág vízgazdálkodásának javítására. A 2013-ig tartó projekt előkészítő munkálatai már megkezdődtek. Négy fő eleme van: a kotrás és iszapelhelyezés, a szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetése, a dél-pesti szennyvíztelep tisztított szennyvizének átvezetése a Nagy-Dunába, valamint az új tassi vízleeresztő műtárgy építése.

Létrehozva: 2008. október 13., 10:33	nyomtat	küld

"A Soroksári-Dunaág felújításának egyik legfontosabb eleme az 1956-os árvízben megrongálódott tassi vízleeresztő műtárgy, azaz a zsilipkapu újjáépítése" - mondta lapunknak Magyarics András, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság munkatársa. A szakembert annak kapcsán kerestük meg, hogy 2007 és 2013 között harmincötmilliárd forintot fordítanak a Kis-Duna környezetének rendbetételére. A Ráckevei-Duna-ág mentén huszonkét település és Budapest négy kerülete fekszik. A vízminőség nem a legjobb, s amíg ezt nem rendezik, esély sincs a turizmus, az üdülési és rekreációs fejlesztésekre. A leeresztő kialakítására több változatot dolgoztak ki, közülük kettő valósítható meg. A "csap" alapvető fontosságú, hiszen most csak egy kényszermegoldással, a hajózsilipen át lehet leengedni a vizet a Kis-Dunából.

"A vízminőség javítását szolgálja a kotrás és az iszapelhelyezés is. A beruházás nagyságát jól jelzi, hogy csaknem hárommillió köbméter földet kell kiszedni a fenékről - ez becslések szerint a teljes mennyiség harmada" - mondta Magyarics András.

A pucolás révén a több évtizede lerakódott, magas szervesanyag-tartalmú talaj eltűnik a folyóból. Az iszapot a folyam mentén elhelyezett kazettákba pakolják, és a teljes kiszáradásig, azaz két-három évig pihentetik, után a mezőgazdaságban használják fel. "Nem kell félni attól, hogy mindez rossz szagokkal jár, ez nem szemét, hanem egyszerű iszap" - mondta Magyarics. A kotrás révén nő a Kis-Duna vízmennyisége, s így az öntözési igény is biztonságosabban kielégíthető.

A projekt harmadik eleme a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által üzemeltetett dél-pesti szennyvíztisztító telepről származó tisztított szennyvíz átvezetése a Nagy-Dunába, hogy az innen kikerülő mintegy ötezer tonna anyag se terhelje a Soroksári-Duna-ágat. A negyedik elem a part mentén álló csatornázatlan üdülők és települések szennyezésének megakadályozása. Egy felmérés szerint innen évente csaknem négyszázharminc tonna szemét kerül a vízbe. A 2007 őszén kezdődött előkészítés 2009-ig tart, költsége 980 millió forint lesz. Jövő áprilisában kell a pályázati dokumentációkat benyújtani, 2009 novemberében pedig megkezdődik az építkezés. A költségeket teljes egészében az EU fedezi. Az egyes fázisokra közbeszerzési eljárásban lehet pályázni. Ha minden jól alakul, 2013-ban újra fürödhetünk a Soroksári-Dunában.

(Magyar Hírlap)