Európai kékkártya: novemberben szavaznak a képviselők

Az elkövetkezendő két évtizedben mintegy 20 millió betöltetlen munkahellyel számol az Európai Unió - főként mérnöki és számítástechnikai állásokban. Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága november elején szavaz majd az európai munkavállalási engedély tervezetéről, amely egységesítené a jelenleg még különböző tagállami rendszereket. Ewa Klamt, az EP témafelelőse szerint, ha meg akarjuk állítani az illegális bevándorlást, akkor "ki kell nyitnunk egy kaput a legális bevándorlás előtt".

Létrehozva: 2008. október 13., 17:43 \| Utoljára frissítve: 2008. október 13., 17:45	nyomtat	küld

2007 októberében az Európai Bizottság a képzett munkaerő legális bevándorlásának ösztönzésére irányuló javaslattal, a "kékkártya" irányelvvel rukkolt elő. A javaslat lényege: egységesíteni a bevándorlók befogadásának feltételeit EU‑szerte, a jelenlegi 27 különböző rendszerrel szemben. A tagállamok továbbra is szabadon rendelkezhetnének azonban a befogadás mértékéről.

Az amerikai zöldkártyára emlékeztető európai kékkártyával kezdetben két évre lehetne munkát vállalni valamely uniós tagállamban, majd az engedélyt időszakosan meg lehetne hosszabbítani, valamint más tagállamra is kiterjeszteni. A társadalombiztosításhoz is hozzáférést nyújtó kártyával a munkavállaló családtagjai szintén beléphetnének az unió területére.

"Szükségünk van a legális bevándorlókra"

A téma parlamenti felelőse, Ewa Klamt szerint a Maghreb‑országokból származó szakképesített munkaerő 50%‑át szívja fel Egyesült Államok és Kanada, és csupán 5,5%‑át az Európai Unió. "Németországban 95 ezer mérnökre lenne szükség, amíg csak 20 ezer szakképesített mérnök elérhető a piacon" - így Klamt. "Mindig is azt mondtuk, szükségünk van a legális bevándorlás lehetőségére. Ha meg akarjuk állítani az illegális bevándorlást, csak akkor lehet becsukni a kaput, ha kinyitunk egy másikat a legális bevándorlás előtt" − mondta.

Csupán néhány olyan tagállam, mint Bulgária vagy Románia fogalmazott meg fenntartásokat az uniós kékkártyával kapcsolatban. Ezek az országok azt szeretnénk elérni, hogy mielőtt megnyitnák az unió kapuit a harmadik országbeli munkavállalók előtt, előbb az EU‑n belül valósuljon meg teljesen a szabad munkavállalás.

"Magasan képzett munkaerő"

A bizottsági elképzelések egyik sarkalatos pontja a "a magasan képzett munkaerő" fogalma. Klamt szerint ez felsőfokú, legalább három évig folytatott tanulmányokat vagy olyan öt év szakmai tapasztalattal igazolt magasabb fokú szakképzettséget jelent, amelyből két évet vezető pozícióban töltött el a munkavállaló. A témafelelős ellenzi a munkavállalók korára vonatkozó kikötése megállapítását.

Agyelszívás helyett: "agykörforgás"

Az EP üdvözölte a Bizottság körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitásra vonatkozó partnerségről szóló közleményét; és egyetértett azzal, hogy az agyelszívás káros hatásait el kell kerülni. A képviselők ezzel szemben erősítenék az "agykörforgást", amely az EU és a harmadik országok közötti mobilitást és partnerséget jelenti.

"Azt mondjuk, hogy az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak eléréséhez létfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy és az oktatás, tartózkodnunk kell az agyelszívástól" − fogalmazott Ewa Klamt. Így például a tagállamok visszautasíthatnak olyan ágazatokat érintő munkavállalási kérelmeket, amelyekben amúgy a munkavállaló származási országában is munkaerőhiány van.

Az átlagfizetés majdnem duplája a kékkártyásoknak

Hogyan kerülhető el, hogy a magasan képzett harmadik országbeli bevándorlók éhbérért dolgozzanak? A harmadik országbeli munkavállalók fizetésének a fogadó országbeli bruttó átlagfizetés 1,7‑szerese kell lennie - közölte Ewa Klamt.

Hogyan tovább?

Az európai kékkártyáról november elején szavaz az EP állampolgári jogi szakbizottsága. A kérdésben a parlamentnek véleményalkotási joga van.

(europarl.europa.eu)