Lisszaboni Szerződés: az írek másodjára is nekifutnak?

Létrehozva: 2008. október 28., 16:03 | Utoljára frissítve: 2008. október 28., 16:06	nyomtat	küld

Burke az első ír politikus, aki javaslatában egyben részletes "napirendet" dolgozott ki az Írországban megtartandó második Lisszaboni szavazásról.

A tervezet szerint a népszavazáson több kérdésről is döntenének az írek 2009 októberében. Az állampolgárok lehetőséget kapnának ún. opt-outok megszavazására is. Ezzel egy időben a Lisszaboni Szerződés további sorsa is eldőlne.

Európa vezető politikusai körében már nagy feszültség alakult ki az "ír kérdés" miatt. Szerintük az EU-nak konkrét javaslatra van szüksége az ír "hogyan továbbal" kapcsolatban (EurActiv.com 09/10/2008). Valóban nagy nyomás nehezedik az érintettekre, mivel még a 2009. júniusi európai választások előtt tisztázni szeretnék a problémát, leginkább a szerződés törvényerőre emelésével.

Azzal azonban Burke is egyetértett, hogy az általa javasolt időpont rosszul érintheti néhány kollégáját az Európai Parlamentben. "Ha az európai választásokat a Nizzai Szerződés alapján tartjuk, akkor számos ország kevesebb helyet kap az Európai Parlamentben, mint a Lisszaboni Szerződés szerint. Ez nekik jelentős probléma."

Burke ugyanakkor azzal érvel, hogy javaslata legálabb egy biztos időpontot rögzít. Szerinte a többi országnak bele kellene nyugodnia abba, hogy Írország nem fogja elfogadni az új szerződést a választások előtt. Ezek alapján pedig továbbra is a Nizzai Szerződés a mérvadó.

Burke arra vonatkozó elképzelése, mely szerint a kérdést "fel kellene darabolni", a júniusi népszavazás tapasztalatain alapul. A nyári "nem" leginkább két fontos kérdésnek volt köszönhető: "az európai hadseregben való részvétel", és az "Alapvető Jogok Chartájával kapcsolatos kételyek". Utóbbival kapcsolatban az írek attól tartottak, hogy az Európai Bíróság túl nagy hatalmat kapott volna.

A javaslat tehát felveti a Lisszaboni Szerződésről tartott második népszavazás ötletét. Ezzel egyidőben azonban mentességet biztosítana az íreknek az Alapvető Jogok Chartája és a közös kül- és biztonságpolitika kötelezettségei alól. Hasonló opt out lehetőségeket az Egyesült Királyság és Dánia is kapott a múltban.

Burke véleménye szerint, az Európai Bizottság létszámát érintő kérdésekkel is az "ír probléma" rendezése után kellene foglalkozni: "Nincs értelme felállítani egy új Bizottságot úgy, hogy nem tudjuk mi lesz a Lisszaboni Szerződés sorsa."

Az ír "nem" kampány sikerére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Burke elmondta, hogy "a népszavazási bizottság nem járt el megfelelően, mert nem javította ki a pontatlanságokat és nem cáfolta meg a téves információkat. Szerinte a szervezetet meg kellene erősíteni, hogy a pontatlanságokat már akkor kezelni tudja, amikor azok felmerülenk."

Burke a következőképpen nyilatkozott a radikálisan Szerződés-ellenes Libertas csoportról: "Nem tudom pontosan megmondani, hogy honnan kaptak támogatást, de egy dologban biztos vagyok: légből kapott ötlet, hogy fegyverkereskedő csoportok 1,2 millió dollárral támogatták volna a nem-kampányt."