Brüsszeli megemlékezés 1956-ról

Magyarország 1956-ban azokat az értékeket és eszményeket védte, amelyek alapján most egy szabad és remélhetőleg jobb életet biztosító világot akarunk építeni - hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden este Brüsszelben, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett ünnepségen.

Létrehozva: 2008. november 5., 07:30	nyomtat	küld

A belga főváros egyik patinás középületében, az Egmont palota tükörtermében az Európai Parlament fideszes képviselőinek, valamint a Magyar Hullám elnevezésű brüsszeli közéleti és kulturális társaságnak a szervezésében tartották a megemlékezést. Az ünnepségnek helyet adó palota egykoron annak az Egmont gróf szabadsághősnek a tulajdonában volt, akinek emléket állít Beethoven Egmont-nyitánya - az a zenemű, amelyet az 56-os forradalom napjaiban oly sűrűn játszott a Szabad Kossuth Rádió, amely tehát lényegében "a forradalom zenéje" volt.

Pálinkás József kiemelte: 56-ban a társadalom túlnyomó többsége részese volt annak a nemzeti közmegegyezésnek, amely arról szólt, hogy az ország nem akar tovább úgy élni, ahogy addig kénytelen volt. A társadalomról pillanatok alatt lepattant az előzőleg rárakódott vastag hazugságréteg, az ország kinyilvánította, hogy szabadságban és tisztességben akar élni - emlékeztetett az Akadémia elnöke, kiemelve, hogy a szabadság alatt akkor nem az egyén korlátlan kiteljesedését, hanem a magyar nemzeti közösség összetartozását értették.

Szájer József, az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy az 56-os forradalom célkitűzései az Európához való visszatérésként is megfogalmazhatók, és ebben az értelemben az akkori törekvések győzelme az európai integrációba való beilleszkedést is előbbre hozhatta volna.

Az ünnepi műsorban fellépett Pitti Katalin operaénekes, Rátóti Zoltán színművész, valamint Hegedűs Valér zongoraművész.

(MTI)