Törökország: piacgazdasági státusz az Unióban

Az Európai Bizottság vegyesen nyilatkozott november 5-én Törökország uniós lehetőségeivel kapcsolatban. A testület szerint az ország nagyon jól teljesít gazdasági téren, azonban a jogállamiság és a politikai szabadságjogok területén van még mit fejlődnie. Ugyanakkor az európai parlamenti képviselők megkérdőjelezik Törökország reformok melletti elkötelezettségét.

Létrehozva: 2008. november 7., 12:10 \| Utoljára frissítve: 2008. november 7., 12:11	nyomtat	küld

Olli Rehn bővítési biztos, az EU tagjelölt országokról készült éves bizottsági jelentés ismertetése során kritizálta az országot a jelenlegi reformok "szűklátókörűsége" miatt, és a ciprusi kérdés konstruktívabb megközelítésének szükségességét hangsúlyozta.

Ciprus kérdése kulcsfontosságú

A biztos szerint a "jószomszédi viszony nagyon fontos". Ezzel szerette volna emlékeztetni Törökországot, hogy ne akadályozza Ciprus egyesülését. Üdvözölte a sziget török és görög közösségeinek vezetői között kibontakozott tárgyalásokat. Azonban megjegyezte azt, hogy Törökország nem tett előrelépéseket a megosztott szigethez fűződő kétoldalú kapcsolatainak rendezésére.

Ezt a nézőpontot számos EP-képviselő osztotta. Marois Matsakis görög képviselő szerint Törökország egyáltalán nem akarja az egyesült Ciprust. Matsakis a Bizottságot is megfedte. A görög EP-képviselő úgy gondolja, hogy az Unió végrehajtó szerve nem a megfelelő módon tárgyal Törökországgal. Inkább engedményekkel operál ott, ahol megszorításokra lenne szükség.

Az aggodalmak hosszú listája

Rehn felszólította Tayip Erdogan miniszterelnök kormányát a reformfolyamat folytatására. Most, hogy az AKP pere (EurActiv.hu 2008.07.07.) lezárult és a kormányzó párt megmenekült a politikai haláltól, erre reális lehetőség kínálkozik. A biztos szerint az AKP ügy rávilágított a politikai pártokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatának szükségességére.

A 301-es cikkely felülvizsgálata nem kielégítő

A bővítési biztos üdvözölte a török büntető törvénykönyv kétes megítélésű 301-es, a török identitás kritizálását büntető cikkének módosítását.. Rehn szerint a lépés szükséges volt, azonban még mindig nincs biztosítva az olyan alapvető szabadságjogok védelme, mint például a szólásszabadság.

A Bizottsági jelentése további igazságszolgáltatási reformokra szólít fel. Rávilágít a fellebbviteli bíróságok hiányára, és megkérdőjelezi a bíróság pártatlanságát. A korrupció elleni küzdelem alacsony hatásfokát is megemlíti.

Az EU végrehajtó szerve, az NGO-knak jelentett kínzási és bántalmazási ügyekkel kapcsolatban is aggodalmának adott hangot. A katonaság politikai nyomásgyakorlásra történő felhasználását is ellenzi. A jelentés megállapítja, hogy a hadsereg polgári ellenőrzésének fokozása kulcsfontosságú.
A Bizottság felszólította Erdogan kormányát, hogy terjessze ki a nők jogait és teremtse meg a nemek közötti egyenlőséget, valamint, hogy közelítse a szakszervezetek törvény előtti megítélését az EU normákhoz.

Az EP képviselők osztják azt a bizottsági álláspontot, ami megkérdőjelezi az Erdogan kormányzat további reformhajlandóságát. Ria Oomen-Ruijten, holland EP-képviselő, a Parlament Törökországgal kapcsolatos országfelelőse elmondta: "elfogadhatatlan, hogy hat év alatt semmi sem történt.

Törökország most egy működő piacgazdaság

A bizottság megállapította azt, hogy Törökország gazdasági téren fejlődött a legtöbbet. A strukturális instabilitás és a gyenge makroökonómiai helyzet ellenére, az ösztönzők megfelelően hatottak. Az országban működőik a piacgazdaság.

(euractiv.hu)