Barroso beleegyezne az egy ország-egy biztos elvébe

Az Európai Bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón jelezte: amennyiben a Lisszaboni Szerződés ír támogatásának, így a szerződés életbe lépésének "ára" a jelenleg is alkalmazott elv fenntartása, úgy hajlandó ezt az áldozatot meghozni.

Létrehozva: 2008. december 10., 12:10	nyomtat	küld

"Nem jelenthet problémát 27, vagy még több biztossal működtetni az Európai Uniót" - nyilatkozta Barroso kedden (2008. december 9-én) - "ha ez a feltétel valóban olyan fontos Írország számára, én személyesen támogatni fogom".

Írország - a 27 tagállamból egyedüliként - népszavazáson döntött az unió működését modernizálni kívánó szerződésről idén júniusban, amikor az ír társadalom elutasította a módosító szerződés ratifikálását. Ennek következtében egyelőre kétséges a Lisszaboni Szerződés további sorsa, hogy milyen feltételekkel, mikortól léphet életbe. A ratifikációs folyamat Írország mellett még három államban, Németországban, Csehországban és Svédországban nem fejeződött be teljesen, de ezen országokban a parlamenti jóváhagyást követően azonban már csak a formális lépések vannak hátra.

Az ír elutasítást vizsgáló kutatások eredménye alapján a lakosság elutasításának egyik legfőbb oka a Bizottság tervezett "karcsúsításával" hozható összefüggésbe, miszerint Írország a változtatás után nem rendelkezne állandó képviselettel az unió legfontosabb végrehajtó testületében, mellyel csökkenne az ország befolyása.

A Lisszaboni Szerződés egyik kiemelt célja a döntéshozatal egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele, melynek egyik legfontosabb elemeként a Bizottság létszámát 2014-től a tagállamok számának kétharmadára csökkentené. Az új rendszerben a tagállamok a biztosok jelölését tekintve egyenjogúságon alapuló rotációs rendben váltanák egymást.

A Lisszaboni Szerződés elutasításában még az is szerepet játszott, hogy sokak szerint a szerződés olyan érzékeny területeken csökkentené Írország függetlenségét, mint a katonai függetlenség, adópolitika vagy a családjogi szabályozások. Ezekkel kapcsolatban az ír vezetés jogi garanciákat szeretne, mely explicit módon kimondja, hogy az ország szuverenitása ezeken a területeken a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével sem csorbulna.

Szakértők szerint egy esetleges következő népszavazásra Írországban valószínűleg 2009 őszéig nem kerül sor, így a soron következő európai parlamenti választásokra még a Nizzai Szerződés rendelkezései alapján kerülhetne sor 2009 júniusában.

(euvonal.hu)