Lehetetlen küldetés?

Az európai aktivizmusáról is ismert Sarkozynek nehéz dolga lesz a ma kezdődő kétnapos uniós csúcson. A Tanács leköszönő elnökeként olyan nagy horderejű kérdésekben kellene egyezségre vezetnie a tagállamokat, mint a "20-as" klímacsomag, az európai gazdasági recessziót enyhíteni hivatott uniós válságcsomag, vagy a Lisszaboni Szerződés és ratifikációjának sorsa.

Létrehozva: 2008. december 11., 15:29	nyomtat	küld

A szokásostól eltérően már ma délután 3 órakor megkezdődik a tanácskozás, a résztvevők felkészültek, hogy esetleg szombat délelőttig is folytatják az egyeztetéseket.

A találkozón Brian Cowen ír miniszterelnök ismerteti Írország álláspontját a Lisszaboni Szerződéssel, és a lehetséges újabb ír népszavazás körülményeivel kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint az ír vezetés úgy tervezi, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén még a jelenlegi összetételű Európai Bizottság mandátumának lejárta - vagyis 2009 októberének vége - előtt kiírják az új népszavazást a szerződésről. E feltételekről Micheál Martin ír külügyminiszter korábban annyit mondott, hogy Írországnak meg kell őriznie helyét az Európai Bizottságban.

Az uniós gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatban is heves viták várhatók. A Bizottság nemrégiben ismertette tervezetét, melynek értelmében egy 200 milliárd eurósra tervezett intézkedéscsomaggal igyekeznének fellendíteni a közösség gazdaságát. A tagállamok - pénzügyminiszteri szinten - már egyeztettek a programmal kapcsolatban, és bár elviekben támogatják a tervezett lépéseket, annak finanszírozásával kapcsolatban többen is kritikákat fogalmaztak meg. A forrásokat ugyanis csak részben állná a közösség, annak közel 80 százalékát a tagállamoknak kellene biztosítania.

A sokat vitatott klímacsomaggal kapcsolatos lehetséges kompromisszumról is kiszivárogtak részletek: egy lehetséges forgatókönyv szerint a lengyel szénerőművek 2019-ig ingyenes szén-dioxid-kibocsátási kvótákat kapnának (tehát nem kizárólag árverésen vásárolhatnának kibocsátási egységeket), a tervezet egyúttal a korábban tervezett 10 százalékról 12 százalékra növelné a tíz új uniós tagországnak külön juttatandó kibocsátási kvóták arányát. Az üvegházhatást - ezáltal felmelegedést - okozó gázok kibocsátásának visszafogását célzó csomagot az unió mind a 27 tagországnak jóvá kell hagynia, Varsó azonban vétóval fenyegetőzött a tervezetről hónapok óta folyó tárgyalásokon.

(euvonal)