Első az uniós állampolgárok biztonsága

Létrehozva: 2008. december 18., 16:58	nyomtat	küld

A költségvetés kifizetési szintjét az Európai Parlament 2009-re 116,1 milliárd euróban határozta meg, amely közel 2 milliárd euróval több, mint amit a tagállamok kormányainak Tanácsa szánt a közösségi célokra. Surján László a költségvetés néppárti felelőse elmondta: "Ezzel az emeléssel az Európai Parlament csak mérsékelni tudta a költségvetés megfaragásának tanácsi szándékát. A tagállamok - köztük Magyarország is - évről-évre nem élnek az uniós költségvetés adta lehetőségeikkel és nem tudják maradéktalanul felhasználni a felzárkóztatásukra szánt kereteket. A 2008-as költségvetésből például 4,5 milliárd eurót nem sikerült lehívniuk, így a 2009-es költségvetésben az Európai Bizottság már be sem tervezte ezeket a felzárkóztatásra szánt összegeket, a Tanács pedig még a tervezetet is tovább csökkentette."

Ilyen körülmények között komoly eredmény az Európai Parlament 2 milliárd eurós emelése, amelyből 300 millió euró a strukturális alapoké.

A 2 milliárd eurós parlamenti emelésből közel egy milliárd euró az európai polgárok biztonságának növelését célzó néppárti módosítóknak köszönhető. Surján László szerint: "napjainkban a gazdasági válság miatt központi kérdés az uniós polgárok biztonsága. Ez a biztonság jelenti egyrészt a versenyképesség, az innováció, a kis és közepes vállalkozások fokozottabb támogatásán keresztül a munkahelyek megőrzését és a gazdasági növekedés segítését. Másrészt ide sorolható az energiabiztonságra, ezen belül is a Nabucco projectre, az élelmiszerbiztonságra, a külső határok erősítésére fordított keretek növelése."

A 2008-as uniós költségvetés végrehajtása és a 2009-es költségvetési tervezés világossá tette:

- az Európai Uniót fel kell készíteni arra, hogy gyorsabban reagáljon a gazdasági válsághoz hasonló kihívásokra;

- lényegesen egyszerűsíteni kell a felzárkóztatási keretekhez való hozzáférést.

Surján László elítélte azon tagállamok gyakorlatát, amelyek "az Unió által meg nem követelt, mesterséges akadályokat is állítanak a pályázók útjába. Tűrhetetlen például, hogy Magyarországon olykor a vállalkozásoktól 70%-os önrészesedést követelnek, pedig csak 30% az uniós előírás."