Hatékonyabb tudományos együttműködést várnak az európaiak

Létrehozva: 2009. január 9., 10:34	nyomtat	küld

Egy mind a huszonhét országban megrendezett csoportbeszélgetésekre épülő felmérés szerint az európaiak hatékonyabb tudományos együttműködést remélnek hatékonyabb európai tudományos politikáktól és a tagállamok nyitottabb hozzáállásától. Jobban elosztott és felhasznált pénzeken és hatékonyabban használt infrastruktúrákon keresztül az egész európai közösség érdekeit szolgáló megoldásokat és technológiákat szeretnének látni a polgárok.

"A felmérés eredményei meggyőzőek, bizonyítják, hogy a polgárok számára fontosak a tudományok és az tudományos eredmények, tehát helyesek az Európai Bizottság az európai kutatási térség létrehozása irányában tett erőfeszítései - közölte Janez Potocnik kutatásért és tudományokért felelős biztos. "Az EU polgárai hisznek a tudományokban, mint az életüket jobbá tevő eszközben, s ezért támogatnak egy egységesebb európai kutatási rendszert. Az agyak összehozása versenyképesebbé teszi Európát globálisan: "együtt intelligensebbek vagyunk, mint önmagunkban" - tette hozzá a Potocnik.

Az általános optimizmus ellenére a fókuszcsoportos beszélgetésekből az is kirajzolódik, hogy számos tudományos területen zajló kutatások komoly aggodalmakat keltenek a megkérdezettekben. Ilyen témák az állatkísérletek, az őssejt kutatások vagy a bio üzemanyagok, melyek kapcsán leginkább attól tartanak az emberek, hogy rossz célokra fordítják őket a tudósok. A génmódosítás, a genetikailag módosított növények, a környezetkárosodás egészségügyi kockázatai további félelmet keltenek a lakosokban. Ezekkel szemben általában véve optimisták a polgárok a gyógyszerkutatások, az energetikai kutatások, környezetvédelmi- és klímakutatások, valamint a mindennapi életünket egyszerűbbé tévő megoldások fejlesztése kapcsán.

A polgárok saját tagállamuk kutatási teljesítményét általában véve alacsonynak látják, melynek fő okai megítélésük szerint: az alacsony kutatási támogatási összegek, a politikai víziók és eltökéltség hiánya a kutatás terén, a rosszul szervezett közpénzekből megvalósuló kutatások, az agyelszívás és a kevéssé hívogató kutatói karrierképek. Ezen felfogás különösen igaz Dél- és Kelet-Európában, miközben a németek, franciák és a britek jobb képet alkotnak saját államuk kutatási teljesítményéről, noha itt is mindannyian egyetértenek abban, hogy a jelenleginél is több erőfeszítésre van szükség náluk is.

Az európai kutatáspolitika, noha kevéssé ismert a megkérdezettek körében, a legtöbben támogatják létrejöttét. A közös kutatási programok leginkább a franciák, olaszok, belgák, szlovének és a szlovákok körében népszerűek, de igen jó a megítélésük a magyarok, a görögök, az írek, a portugálok és a románok közt is. A felmérésben részt vevők közt azonban sokak szemében példaértékű az Egyesült Államok és Japán tudománypolitikája, mely erősen támogatja a tudományos együttműködést és a külföldi kutatók bevonását s ez által megítélésük szerint sokkal jobb eredményeket képes felmutatni.

A felméréshez 2008 nyarán végeztek fókuszcsoportos beszélgetéseket, 17 és 60 év közötti polgárokkal vegyes társadalmi háttérrel.