Építési hulladék a csepeli vízbázison

Létrehozva: 2009. január 9., 10:45	nyomtat	küld

A két politikus a 15 méter magas hulladékhalom tetején tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magántulajdonban lévő területre - a szemét mennyiségéből ítélve - már évek óta hordják az építési és háztartási hulladékot. A szeméttelep közvetlen közelében találhatók a dél-pestiek és a csepeliek ívóvíz-ellátásáért felelős csápos kutak, amelyek az eddigi mérések alapján még nem szennyeződtek. Erre azonban Illés Zoltán szerint nagy az esély, mivel hiába keverték földdel a szemetet, a szél a védett helyre sodorhatja az akár mérgező ipari vegyi anyagokat, például nehézfémet, azbesztet tartalmazó port.

A terület egyébként az ivóvízkészlet közelsége miatt védőzónának számít, tehát tilos lenne rá ilyen hulladékot hordani. A több százezer tonnányi szemetet maga Németh Szilárd fedezte fel, aki elmondta: a kérdéses terület a BVM Épelem Kft. tulajdonában van, a céggel azonban eddig nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A szeméttelepet körülvevő terület azonban a XXI. kerületi önkormányzaté. A politikusok szerint a kerület vezetésének ennek ellenére nincs tudomása a hatalmas sitthalomról, ezért Németh Szilárd interpellációval fordul Demszky Gábor főpolgármesterhez és Tóth Mihály csepeli polgármesterhez, hogy mihamarabb számolják fel a telepet.

Illés Zoltán Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztertől azt várja el, hogy a környezetvédelmi hatóság helyszíni szemlével állapítsa meg, hogy veszélyeztetik a vízbázist, és azonnal - akár az állam pénzén - szállítsák el a megfelelő lerakóba. Mindkét politikus hangsúlyozta: fel kell deríteni, hogy kik hordták oda a szemetet, volt-e engedélyük rá, és ha igen, ki adta azt ki. Azt is szeretnék, ha megbüntetnék azokat, akik a sittet elhelyezték.

Illés Zoltán szavai szerint ez az eset csak a jéghegy csúcsa. Budapest hatvan kilométer sugarú körzetében nincs többé olyan lerakó, ahová a bontási törmeléket el lehetne helyezni. Mint mondta: Solymár környékén van egy, de az egy hónapon belül betelik. Ezért arra kéri Szabó Imrét, határozzanak meg Budapest 60-100 kilométeres körzetében egy olyan helyszínt, ahol felépítenek és állami tulajdonban működtetnek egy hulladéklerakót, ahova bontási törmeléket lehet szállítani. Szerinte arra kéne ösztönözni az embereket, hogy ide szállítsák a hulladékot, amelyből a feldolgozás után akár autópálya is épülhet. A politikus ezen kívül azt is javasolja, hogy az állam különítsen el egy 3-5 milliárd forintos alapot, amely arra szolgálna, hogy ilyen esetekben azonnal fel lehessen számolni az illegális szemétlerakókat vagy más, környezetet károsító tevékenységet.